Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7/II. Konferencia Sepsiszentgyörgyön, 2005. szeptember (Sepsiszentgyörgy-Veszprém, 2007)

IV. Vallásos népszokások - Lukács László: A karácsonyi jászol, a karácsonyfa és az adventi koszorú megjelenése a szakrális térben

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7. passaui egyházmegye templomaiban az éjféli misére bevonuló pap a sekrestyéből behozza a kis Jézuskát, elhelyezi a jászolba, amelyet számára a szentélyben készítettek. Budapesten 1939-ben a ciszterciek szentimrevárosi templomában honosították meg a Jézuska jászolba helyezésének szertartását. Niederalteich, Passau és Budapest is a betlehemi Születés templomában lezajló éjféli mise szertartását vette át, ahol a celebráns jeruzsálemi pátriárka kezében a Jézuskát tartva a szent jászolhoz körmenetet vezet, a görög szerpap ünnepélyesen elénekli a karácsonyi evangéliumot, a Jézuskát bepólyázva elhelyezi születési jászolába, végül a pátriárka tömjénezi és megcsókolja a Jézuskát.

8 Németországban a XVIII-XIX. század folyamán egyre nagyobb teret nyerő karácsonyfa előbb együtt jelenik meg a karácsonyi jászollal, majd számos helyen kiszorítja azt.

9 Ausztria alpesi tartományaiban még a XX. század elején is a betlehemet tartották a domináns karácsonyi tárgynak a karácsonyfával szemben. A karácsonyfa ennek ellenére a templomokban is megjelent a belső tér karácsonyi dekorációjaként.

10 Stájerországban számos parasztházban a nagyon erős hagyományokkal rendelkező jászol mellett a karácsonyfa csak a XX. század elején terjedt el. A karácsonyfa egyik előfutárának tekinthetjük, hogy a stájer parasztok a jászolt zöld ágakkal díszítették." Gottschee középkori eredetű német nyelvszigetének Ober Mosel községében (Szlovénia) a XIX. század végén ismerkedtek meg a karácsonyfával. Az egész falu megcsodálta az első karácsonyfát, a tanító és a kocsmáros átvette, de a parasztok továbbra is ragaszkodtak betlehemeikhez.

12 Bácskából, Topolyáról írta Borús Rózsa: „Ha volt a háznak kis betlehem, odatették a fa mellé egy bögre zöldbúzával együtt hogy a bárányka is legelhessen."

13 A Magyar Néprajzi Lexikonban megjelent fénykép is a betlehem, a mestergerendára akasztott karácsonyi termőág és a lucabúza együttes megjelenését szemlélteti Nagybaracskáról (Bács-Kiskun m.).

14 A feldíszített termőág a karácsonyfa egyik előfutára. Bonomi Jenő megfigyelése szerint a budaörsi németeknél: „A karácsonyfa alatt szemünkbe ötlik egy kis jászol celluloid babával, és a tányérba vagy virágcserépbe vetett zöldelő búza, melyet a Jézuska szamarának szántak. A búzát Szent Borbála napján vetik. Közepébe olajmécsest tesznek."

15 2. A karácsonyfa Napjainkban karácsony fénypontja Európa nagy részén és szinte világszerte az európai kultúrától befolyásolt földrészeken is a karácsonyfa, pedig mai formájában alig több mint kétszáz éves múltra tekinthet vissza. Kialakulásának bölcsője a XVI—XVII. századi Elzász és Baden, a Rajna felső szakaszának vidéke. Közvetlen előzményére, a téli, karácsonyi májusfára utaló legkorábbi adatokat itt találták meg a német néprajzkutatók. A XVI. századi Elzász erdészei számára kiadott utasításokból megtudjuk, hogy városi polgárok, céhtagok az erdők118