Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7/I. Konferencia Sepsiszentgyörgyön, 2005. szeptember (Sepsiszentgyörgy-Veszprém, 2007)

I. Vallástörténet, egyháztörténet, kisegyházak - Corol Artur: Altorjai Márton Miklós deák feljegyzései, 1702–1734

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7. anyjával egy fedél alatt lakó János 1720 táján lépett az önállóan gazdálkodó legények vagy férfiak sorába, régi székely szokás szerint örökölte a szülői házat és a pestisjárvány áldozatai új temetőjének 1720. V. 13-án készült tizedlési lajstroma arra enged következtetni, hogy ő temettette el az 1717-1719-es nagy éhínség és pestisjárvány első hullámának áldozataként elhunyt Tölcséres Jánosnét. Márton Miklós semmi mást nem jegyzett fel róla. A XVI-XVIII. századi Erdélyben mesterségnévből keletkezett Tölcséres családnév

17 eddigi ismereteink szerint először 1710-ben bukkant fel Altorján, a XX. század végén már csak egy képviselője, Illyés Andrásné - leánynevén Tölcséres — él a faluban. A család talán az Apor udvarház 1690-es évekbeli nagy átalakítása és a templom 1692-es renoválása vagy az altorjai templom 1702-ben elkezdett, hosszantartó átalakítása során került Altorjára.

18 A Tölcséres név nem fordul elő az 1713-as homagiális lajstromban,

19 mégsem biztos, hogy az Altorján oly gyakori, nem szabad állapotú mesteremberek közé tartozó család tagjai viselték. Tölcséres Péter — ismeretlen leánynevú - első feleségét szintén az éhínség és a pestisjárvány áldozatának véljük: 1722. IV. 17-én feljegyeztetett, hogy Tölcséres Péter és mások „Etszaka Gusalyoskodtak és A Bér adó Emberekről való Regestum" (1722. VI. 3.) a középszeri özvegyek közé sorolta Tölcséres Pétert, aki 1725. III. 16-án azzal vádoltatott, hogy „két innepen dolgozott", 1734. XI. 27-én pedig azzal, hogy „a Temető körül való kertet pusztította hordotta."

20 Tölcséres Péter 1722 és 1730 között újranősült, de a neki négy leányt és két fiút szülő második felesége leánynevét sem ismerjük.

21 1730. VII. 15-én a megyeszéke előtt „3 bizonyság feleli hogy Tölcséres Péterné Innep napokon Mise előtt korcsomálkodott nem csak áldomásban, hanem egy néhányszor adott ki Égett bort."

22 1731. I. 17-én a megyeszékén „Tölcséres Péterné exmissióra kévánkozik hogy Boldog Aszszony fogontatása napján égett bort nem főzött."

23 1731. V 26-án a megyeszékén elhangzik a vád, hogy „Tölcséres Péterné Aszszonyom hogy Innepen dolgozott volna, de csak egy infámis persona extradálta volt absolvitur ab extradatio."

24 1732. XI. 8-án a megyeszéke így határozott: „Comprobállya Tölcséres Péterné futura Sede, hogy az mely Vasárnapra virradóllag az nálla lakó leány öcscse kérkedett hogy azon étszaka égett bort főztek, akkor nem égett bort főztek hanem azon hajnalban az Urát készítette az Erdőbe. ... az Vasárnapi Mise előtt való korcsomállás felől, világos bizonságok extradáltak ... Extradata lévén szitkozódása káromkodása felől is."

25 A Tölcséres család többi tagjának - altorjai viszonylatban egyébként igen jelentéktelen - bűnlajstroma (éjszakai guzsalyoskodás; tilalmas időben való pálinkafőzés, korcsomálkodás és dologvégzés; szitkozódás, káromkodás; a teme63