Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7/I. Konferencia Sepsiszentgyörgyön, 2005. szeptember (Sepsiszentgyörgy-Veszprém, 2007)

I. Vallástörténet, egyháztörténet, kisegyházak - Corol Artur: Altorjai Márton Miklós deák feljegyzései, 1702–1734

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7. tőkért pusztításának, hordásának vádja) eltörpül Tölcséres Jánosnéé mellett, aki nem készítette / készíttette el idejében a temetőkert ráeső részét; nem vetette alá magát az impregnáltatás (házasságon kívüli teherbeesés) bűne alóli feloldozást eredményező eklézsiakövetésnek és tisztátalanul, titkon ment be a templomba; diffamálta az egyházi embereket és az egyházközség választott világi tisztségviselőit; figyelmen kívül hagyta az utóbbiak intését, hogy az elesett személyeknek kijelölt alábbvaló templomi helyre üljön, mi több, taszigálódással próbálta elfoglalni az őt korábban talán megillető, de megbélyegzettként meg nem illető helyet a templomban. A kérdés az, hogy Tölcséres Jánosné magatartása és a mögötte kirajzolódó mentalitás kirívóan egyedülálló-e, vagy sem. A válaszhoz vissza kell térnünk a megyeszékén 1711. III. 11-én, 1716. III. 20-án és VII. 3-án, valamint más alkalmakkor elhangzottakra. Kimondottan impregnáltatott személlyel, akinek magatartása ráadásul pontos mása a Tölcséres Jánosnéénak, csak egy 1711. III. 18-án kelt feljegyzésben találkozunk: „Jakabos Sára DiíFeráltatni kévánta volt causáját Tijsztelendő Pater Ülkeij Uramtól, hogy Testimoniálist hoz, máij Lévátáig,... impregnáltatott Persona lévén Ecclesiát nem követett máig is ... az Templomban Ecclesia követetlen bé járván, Qua ratione ő tudgya."

26 Talán egy csupa női nevet tartalmazó, 1714. XI. 24-én kelt feljegyzés is impregnáltatott személyekről adhat hírt: „Ecclesiát követtek Dobos Ilona Sánta Petemé Bodó Anna Mites Borka Benkő Miklósné."

27 Kettőjük esetében feltevésünket megerősíti két, 1716. III. 20-án kelt feljegyzés is: „Constál az Szék előtt hogy az Admonitor Szent Egyház fiának is azt mondotta Benkő Miklósné hogy ő nem bánynya ha hatra ül is, mert ott is Isten háza vagyon, engedelmes volt; Baricz Anna Sánta Péterné, Judit, az constitutio szerént Admoniták lévén hogy az Templumban üllyenek az Alsó székekbe hátra, nem engedelmeskedtek."

28 A két utóbbi asszony magatartása a Tölcséres Jánosnééval szinte azonos, de a jámboran viselkedő Benkő Miklósné mentalitása is hasonló. A magatartás és a mentalitás hasonlósága egy szintén törvényes házasságban élő és törvényes férjétől fogant gyermeket szülő személynél is kimutatható: 1711. III. 18. „Borbándi Györgyné Templomba Vasár napokon, jnnepeken nem járt, Quod május, az mikor ment is 4 esztendőktől fogva magzatott adván Isten néki be nem avattatta magát s-ugy ment az Templomba, Insuper mox et defacto sub eadem poena avattattassa bé magát."

29 Potenciálisan impregnáltatottsághoz vezethettek a megyeszékén tárgyalt alábbi esetek is: 1722. III. 6. „Bimbó vagy Márton János Gusalyoskodott, Regulariter Gombás Annoknitt hever éjjel nappal, Innepen és Vasárnapokon, mások botránkozására 64