Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7/I. Konferencia Sepsiszentgyörgyön, 2005. szeptember (Sepsiszentgyörgy-Veszprém, 2007)

I. Vallástörténet, egyháztörténet, kisegyházak - Varga Éva Teréz: Remete Szent Pál fiai Pápán

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7. nem koronázta siker. Ezért V. Pál pápa 1619. április 20-án a jezsuita Pázmány Pétert nevezte ki a pálosok apostoli vizitátorává. О azonban ezzel alig tudott valamennyit foglalkozni az ellenreformációban betöltött vezéri szerepe miatt. Az 1629-ben megtartott nagyszombati zsinatra már teljes felkészültséggel ment el. Összeírta a pálos kolostorokat, szám szerint 122-, de ekkor döntés még nem született. Pázmány 1632-ben végül azt határozta, hogy vagy töröljék el a rendet, vagy helyezzék a domonkosok felügyelete alá. Végül ezek egyikére sem került sor

19 s a XVII. század közepén már több új kolostort is építettek. Lelkipásztorkodást, tanítást, s a hittudomány művelését tűzték ki céljukul.

20 A XVII. század első fele egyenletes fejlődést jelentett, virágzásnak indult a rend. A folyamatot először Mária Terézia megszorító intézkedései akasztották meg. Többek között összeíratta a szerzetesek jövedelmét, s annak tizedét várerődítésre fordíttatta. Megtiltotta a szerzetesi fogadalomnak a 24. életév betöltése előtti letételét (ez eddig 17 év volt). Előírta, hogy eddig az életkorig bárki kiléphet a kolostorból anélkül, hogy a rend rá fordított anyagi kiadásait meg kellene térítenie. A már meglévő tanulóközösségek fennmaradhattak, de az újak létesítését királyi engedélyhez kötötte. Korlátozta a misék díját, s a szerzetesek nyugdíját is. Ezen az úton haladt tovább fia II. József. Először jött rendeleteinek özöne, majd azután 1782-től hét éven keresztül minden évben újabb rend esett áldozatául romboló kedvének. A pálosok e korszak elején még jobban igyekeztek tagjaikat nem csak a jámborságban, hanem a tudományokban is kiképezni. Jó néhány helyen ők tanítottak a gimnáziumokban. Sajnos, minden fáradozásuk hiába való volt, mert II. József 1786. február 7-én kiadta jogtalan rendeletét, melyben eltörölte a rendet. A királyi megbízottak hamarosan megjelentek a kolostorokban, összeírták a rend ingó és ingatlan vagyonát, melyet aztán a vallásalap javára lefoglaltak.

21 1866-ban történt kísérlet a pálosok visszatelepítésére. Szcitovszky János bíboros, esztergomi érsek az Esztergom megyei Szent Keresztre Lengyelországból négy pálos szerzetest telepített le. Szerette volna a rendet Magyarországon újra visszaállítani. Eleinte úgy tűnt, siker koronázza az ügyet, végül a következő prímás szűkkeblűsége miatt az atyák Lengyelországba távoztak.

22 Hazánkba 1934ben települtek vissza a pálosok, s a rend működése hamarosan újra virágzásnak indult. A II. világháború utáni kommunista diktatúra 1950 őszén több rendet, köztük a pálosokét is erőszakkal megszüntette. A pálos szellemiség ismét illegalitásba kényszerült. A rendszerváltozás után négy kolostorban: Pécsett, Budapesten, Márianosztrán és Petőfiszálláson indult újra a pálos élet.

23 A török hódítással egy időben indult el Magyarországon a hitújítás mozgalma. A reformáció gyors elterjedését Pápán nagyban előmozdította az, hogy Zápolya János a várost 1528-ban a protestáns Thurzó Eleknek adta. Pápa 1612-ben már a dunántúli református egyházkerület központja volt. Presbitériuma pedig első49