Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7/I. Konferencia Sepsiszentgyörgyön, 2005. szeptember (Sepsiszentgyörgy-Veszprém, 2007)

I. Vallástörténet, egyháztörténet, kisegyházak - Varga Éva Teréz: Remete Szent Pál fiai Pápán

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7. ként alakult meg az országban. 1623-ban a katolikus Esterházyak birtokába került a város és azt az ugyancsak katolikus gróf Csáky Lászlónak adták zálogba.

24 Pápa város pálos kapcsolatai a török hódoltság előtt és után is egyaránt jelentékenyek voltak. A porvai pálos rendháznak a középkorban a városban háza, telke és a Tapolca patak vizén a város határában két malma volt. Több környékbeli pálos rendháznak a birtokai is a város közelében voltak.

25 A katolikus újjászületés megkezdését és irányítását Csáky gróf a kapcsolatokon kívül azért is akarhatta a pálosokra bízni, mivel a rend missziós tevékenysége és a visszatérítés eredményei országszerte feltűnést kelthettek. A város földesura már 1633-ban kezdeményezte a pálosok Pápára telepítését, a tervek azonban csak öt év múlva valósulhattak meg a szerzetesek alacsony száma miatt. 1633-ra ugyanis a törökdúlás viharaiból csak tizenkét kolostor maradt fenn, amelyekben mindössze hatvan szerzetes működött. 1638. június 21-én a rend Pápára küldött tagjai, P. Skotniczky Alfonz János, P. Vistóki György és P. Mikulicz Miklós vették át új otthonukat. Gróf Csáky a Hosszú utcában Koczkás György és Pesthy vajda szomszédságában egy ezer aranyért vásárolt kőházat adott a betelepülőknek.

26 A főúr oklevelében arra is ígéretet tett, hogy Gyümölcsoltó Boldogasszony tiszteletére templomot épít. A rendház mellett, a jelenlegi helyén hamarosan elkezdődött az új istenháza felépítése. Ezidőben a Fő téren levő ősi plébániatemplom protestánsok kezén volt. A pálosok számára épített templom nagyon hamar elkészült. 1638. november 14-én már megtörtént a felszentelése és az első szentmiseáldozat bemutatása. A fennmaradt adatok szerint gr. Csáky csak kisebbszerű kápolnát építtetett. Erre utalnak azok a pálos feljegyzések, amelyek Capella néven emlegetik. Sajnos, a belső berendezéséről nincsenek leírások. Valószínű, hogy az oltárkép, a cechstohovai Szűz Mária képe eredetileg a Capellába kerülhetett, majd onnan a jelenlegi templomba.

27 Ugyancsak az első kápolnából származhatott a ma „Szerecsen Krisztus"-nak hívott, művészi szépségű, nagyméretű feszület

28 is, amely a korpusz sötét színéről kapta a már említett nevet. Az anyakönyvi adatok szerint a Capella alatt temetkezési hely is volt. Például ide temették 1697-ben Jakasich Katalint, Bezerédi István pápai várkapitány feleségét is.

29 Annak idején a Capella építése elég hamar befejeződött. Egyes feltevések szerint nem is volt egészen kőből. Már 1633-ban olyan rozoga állapotban volt, hogy attól lehetett félni: a mennyezet egyik nap a pap és a hívek fejére szakadhat. A folyamatos javítgatások mit sem segítettek. 1737-ben Orosz Ferenc, az akkori tudós, történész perjel leromboltatta, még az alapokat is kiszedette. Az építkezést rövidesen megkezdték. Az alapkövet Sajghó Benedek pannonhalmi főapát szentelte meg. Dezső, Bonifác, Prosper, Viktor szent vértanúk ereklyéjét, XI. Kelemen pápa által megáldott két kisebb érmét, Szent István és Szent László magyar királyok ércből való képét, és egy 1736-ban kibocsátott garast helyeztek bele.

30 50