Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7/I. Konferencia Sepsiszentgyörgyön, 2005. szeptember (Sepsiszentgyörgy-Veszprém, 2007)

II. Egyházművészet - Nagy Márta: Jászsági görög kereskedő szentföldi zarándoklata és zarándokikonja a XVIII. századból

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7. XATZH A/IMITPI/O/S/ nPOIKYNITH/Z/ TOY ÜANAriOY K/AI/ ZOcoAOXOY TAOOY 1796, azaz „Hadzsi Demeter, a legszentebb életadó sír zarándoka 1796". A Hadzsi nevet a zarándok személyétől függetlenül előre fölírták a proskynetarionra, hiszen ezt a nevet minden Szentföldet megjárt zarándok viselhette. A nevet eredetileg azok a muzulmán zarándokok kapták, akik az iszlám szent helyeire (Mekkába stb.) elzarándokoltak. Jelentése: szent ember, törvények fölött álló.

24 Az ortodox zarándokok feltehetően az iszlám közeg hatására vették ezt a nevet, a török fennhatóságú területen való könnyebb közlekedés érdekében.. Az iszlám világban a név nem volt örökölhető, a hazai görögök körében viszont családnévvé vált, amint a korabeli dokumentumokból kiderül. Az előzetesen fölírt szövegbe a tárgyat megvásároló zarándok neve a vásárláskor került be. A jászberényi proskynetarion esetében ez a név a Dimitriosz. Az, hogy a szöveg két külön alkalommal került fölírásra kiderül abból, hogy a standard szöveg világos színű, míg a töredékes Dimitrios név sötétebb. A nevet más betűtípussal is írták föl. A proskynetarion tehát egy Dimitriosz, — a magyarországi névhasználatban - Demeter nevet viselő szentföldi zarándok számára készült 1796-ban. Hadzsi Demeterről a korabeli iratokban

25 két említés is történik. Az egyik édesapjára, Hadzsi Lászlóra

26

, a másik reá vonatkozik. A két (latin és magyar nyelvű) iratból rekonstruálhatjuk hősünk életútjának fontos állomásait. Eszerint 1759-ben a makedóniai Kozániban született. Makedovlach származású lehetett, mint a magyarországi görögök nagy része. Testvérével együtt, 1771-ben, anyja halálát követően, 12 évesen apja után jött Magyarországra, a határon Zimonynál kelt át. Tíz év múlva, 22 évesen apja üzletében találjuk, ahol segédként dolgozik, „sima arcú, haja és szemöldöke gesztenye színű."

27 Családi állapota: nőtlen, Jászberényben él. Demeterről a későbbiekben a iratokban említés nem történik. Proskynetarionjának felirata ad hírt életének következő állomásáról. Eszerint 1796-ban ellátogatott a Szentföldre. 37 éves ekkor. A szentföldi zarándoklatok célja a XVIII. században is ugyanaz, mint a középkorban volt, melyet Bálint Sándor így határoz meg: 1. kérés a bajban, szükségben, betegségben, 2. köszönet az elnyert segítségért, 3. vezeklés. A zarándoklatoknak azonban lehettek egyedi motívum nélküli alkalmai is",

28 a hit, a kultusz ereje önmagában is elég volt, hogy a zarándok vállalja a zarándokút fizikai-lelki próbatételeit.

29 Nem tudjuk, hogy Hadzsi Demeternek volt-e valamilyen a fentieknek megfelelő konkrét indítéka, amely elvezette a Szentföldre, vagy csak egyszerűen családi hagyományt, apja példáját követte, aki minden bizonnyal szintén megtette a szentföldi zarándoklatot, hiszen, mint a dokumentumokból kiderült, ő is viselte a „Hadzsi" nevet. Valami azonban talán megsejthető hősünk indítékai 429