Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7/I. Konferencia Sepsiszentgyörgyön, 2005. szeptember (Sepsiszentgyörgy-Veszprém, 2007)

II. Egyházművészet - Nagy Márta: Jászsági görög kereskedő szentföldi zarándoklata és zarándokikonja a XVIII. századból

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7. közül. A szentföldi zarándoklat az ortodox hívők körében nem számított szokatlan eseménynek. Hadzsi Demeter azonban nem a szülőhazájából indult a messzi zarándoklatra, mert nem a szülőhazájában, hanem attól messzi távol északra, diaszpórában élt. Mint Horváth Endre a magyarországi görögökről írott munkájában kifejti, az idegen környezetben, kisebbségben élő (görög) közösségek fennmaradásának záloga a nemzeti önazonosság megőrzése. Ennek eszközéül az anyanyelv és az ősi vallás megtartása szolgált.

30 Hadzsi Demeter számára a szentföldi zarándoklat tehát — még inkább, mint az óhazában élő hittestvérei számára - ortodox hitének megerősítését jelentette, ami ez esetben túlmutat a valláson, mert hozzásegítette az idegenben nemzeti önazonosságának a megtartásához is. Ez lehetett volna a motivációja, amennyiben átlagos kisebbségi sorban élt volna. A jászberényi görög azonban a zarándoklatot a hazai görögség számára igen nehéz időszakban, 1796-ban, tehát az 1774-es hűségeskü elrendelése után húsz évvel tette meg. A hűségeskü a magyarországi görögök életében fordulópontot jelentett, erőteljes asszimilálódásuk kezdetét.

31 A hűségeskü bevezetését követően a magyarországi görögök gazdasági, kereskedelmi, családi kapcsolatai megszakadtak az anyaországgal. Az idegenben élők számára egyre nehezebbé vált az anyanyelv, a vallás, a nemzeti identitás megtartása. Ebben a különösen kritikus helyzetben, mintegy lelki segítséget várva tette meg a zarándoklatot Hadzsi Demeter.

32 A Szentföldről magával hozott proskynetárion - melynek jelentése imádni való, az imádat tárgya - pedig, mint devóciós tárgy állandó jelenlétével sugallta számára ezt a hitbéli megerősítést.

33 A proskynetarionokat otthon igen nagy becsben tartották: Koszovó keresztény enklávéjában fekvő Velika Hodzsa nevű faluban a Hadzsi-Spasic család házának legreprezentatívabb, hagyományosan berendezett szobájának, melyet „Jeruzsálemi szobának" neveztek fő helyén üvegezett fali szekrényben helyezték el az ős proskynetarionját egyéb szentföldi relikviák (szent olaj, kereszt) társaságában.

34 Az elrendezés azt mutatja, hogy igen nagy becsben tartották, valóságos „kincsként" őrizték-őrzik a kései leszármazottak a mai napig. Csak feltételezni merjük, hogy Hadzsi Demeter is hasonló milliőben őrizte a szentföldi emléket. E feltételezésünket az inspirálta, hogy azt a kis tiptychont (3. kép), egy 1770-es évekből való melkita ikont - melyet a proskynetarionnal együtt hozott magával hősünk - díszes, nagy méretű, stilizált, magyaros motívumokkal díszített fa építménybe foglaltatta, amely szétnyitva kedves házioltáraként funkcionálhatott. Összegzésképpen megállapíthatjuk, hogy Hadzsi Demeter proskynetárionja olyan, a szakirodalomban ritkán fölbukkanó tárgy, melynek ismerjük a megrendelőjét, a megrendelő életútjának főbb állomásait, a kinézetét is, sőt felté430