Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7/I. Konferencia Sepsiszentgyörgyön, 2005. szeptember (Sepsiszentgyörgy-Veszprém, 2007)
II. Egyházművészet - Nagy Márta: Jászsági görög kereskedő szentföldi zarándoklata és zarándokikonja a XVIII. századból
Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7. a jordániai Madabából származó mozaikkép, mely Jeruzsálem utcáit, épületeit, kapuit, és városfalát idézi föl 9 ). A proskynetárionok közvetlen előzményeinek tekinthetők azok az illusztrált útikönyvek, amelyeket a XVTI-XVIII. századtól főképpen orosz és görög zarándokok számára nyomtattak, mint a fentebb említett Zefar könyve is. Az 1749-ben megjelent görög kiadáshoz mellékelt 68 illusztráció palesztiniai templomokat, Mária és Jézus életéből vett jeleneteket és a keresztény kultusszal kapcsolatos helyeket, továbbá a Szent Sír-bazilika térképét is tartalmazza. 10 1. A húsvéti ünnepekkel kapcsolatos ábrázolások A zarándoklatok elsősorban a húsvéti ünnep alatt zajlottak 11 , ezért az ábrázolás középpontjában a Feltámadás bazilikáját (22.) (2. kép) látjuk, a kupola alatt a Krisztus feltámadása-jelenettel. A mandorla alatt a Szent Sír-kápolna kisebb léptékben látható. A kép alatt az Anasztázisz-templom nyitott és zárt ajtóit látjuk (30.). A Krisztus feltámadása-jelenet mellett a 23. képen a görög ortodox pátriárka jelenik meg, fején fekete kamilavka, kezében égő gyertya, amellyel szétosztja a szent tüzet a mellette lévő 24. mezőben feltűnő két zarándoknak. A 24. képen Két zarándok négy égő fáklyával a görög ortodox kápolnában jelenik meg, csak a fejük látszik, a szentélyrekesztő sematikusan megjelenített ajtaja takarja alakjukat. 28: Kereszt lándzsával és nádszálra tűzött szivaccsal (ez az ábrázolás még mindig az Anasztázisz-templomot idézi, annak Szent Heléna-kápolnáját.). 32: Epületek és lépcsők, melyek a Kálvária kápolnájához vezetnek 12 . A jelenetcsoportot a húsvéti ünneppel kapcsolatos egyéb olyan hagiografikus ábrázolások veszik körül, amelyek utalnak a helyszínre és a hajdani eseményre: 18: Ecce Homo (1С XC) 13 , melyet Jn 19,5 nyomán ábrázoltak. Itt is van azonban utalás a helyszínre: a képmezőt fölülről lezáró többszörösen tagolt ív arra a római kori háromnyílású diadalkapura emlékeztet, amelyet a mai napig Ecce Homo ívnek neveznek, 14 és a hagyomány szerint Pilátus itt mondta ki az ismert szavakat. 25: Keresztrefeszítés, 17: Júdás halála (HOYAAC), 31: Krisztus siratása. A fölsorolt jelenetek tehát nemcsak topografikusak, mint a középkori vedutákon, hanem hagiografikusak is. Szoros egységben van rajtuk a hely, az idő és a tárgy megjelenítése. A tárgy Jézus föltámadása, a helyszín a Feltámadás bazilikája, az idő a Húsvét. 15 Sőt megjelennek a jelenetcsoporton olyan motívumok is, amelyek arra utalnak, hogy a zarándokok közvetlenül részt vettek az eseményekben.
