Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7/I. Konferencia Sepsiszentgyörgyön, 2005. szeptember (Sepsiszentgyörgy-Veszprém, 2007)

II. Egyházművészet - Nagy Márta: Jászsági görög kereskedő szentföldi zarándoklata és zarándokikonja a XVIII. századból

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7. Nagy Márta Jászsági görög kereskedő szentföldi zarándoklata és zarándokikonja a XVIII. századból A Szentföldre irányuló zarándoklatok „fénykora a IV-VII. századra esett"

1

. Európa többi országához hasonlóan Magyarországról is indultak zarándokok a Szentföldre, de - mint a többi Nyugat-Európából induló zarándoklat - „a perzsa, az arab, majd a török hódítás miatt ezek erősen háttérbe szorultak".

2 A balkáni és a többi keleti keresztény országból induló zarándoklatok száma azonban a török időkben egyenesen megnövekedett

3

. A Közép-Európába került, a Habsburg Birodalomban diaszpórában élő ortodox görögök is megtartották ezt az óhazái szokást, erről tanúskodik a híres Bécsben működő makedóniai származású rézmetsző, Hristoforosz Zefar Jeruzsálemi útikönyve, melyet szentföldi útját követően 1748-ban jelentetett meg.

4 Az utazónak minden korban ellenállhatatlan vágya az, hogy útjáról valamilyen emléket vigyen haza. A középkorban a szentföldi utasok különféle, a helyhez kötődő tárgyakkal tértek haza, mint szent vízzel vagy szent olajjal teli flaskával, de ismert olyan, a Jordánból kifogott halfej, melyre Jézus megkeresztelkedésének jelenetét festették.

5 (Ez az emlék kétszeresen kötődik a helyhez: mind a tárgy, mint az ábrázolás okán). A XVIII—XIX. századtól a zarándokok szent emléktárgyként egyre inkább ikonokat vittek magukkal. Ennek igen nagy kultusza alakult ki (s mellette természetesen valóságos „ikonkészítési iparág" fejlődött ki), hiszen nemcsak az egyéni zarándokok, hanem az egyes ortodox egyházakból érkező hivatalos delegációk is ikonokra tartottak igényt, a tárgyakat nekik szóló, a zarándoklatra emlékeztető feliratokkal látták el.

6 A könnyű szállítás érdekében ezeket a jórészt nagy méretű - a szakirodalomban proskynetárionnzk nevezett - tárgyakat vászonra festették, így föl lehetett tekerni, vagy össze is lehetett hajtani őket. Hat darab ilyen vászonra festett XVIII. századi tárgy

7 tanúskodik a Magyarországon élő görögök szentföldi zarándokútjairól. Közöttük van Hadzsi Demeter jászberényi görög kereskedő proskynetárionja (89,20 x 54,50 cm)

8 (1. kép) . A proskynetárion képes útikönyvhöz hasonlóan mutat épületeket, tájat madártávlatból és különféle jeleneteket. A proskynetárionok távoli előképei a középkori római zarándokok számára készített veduták, várostérképek, amelyek kizárólagosan épületeket ábrázolnak. (Ilyen tárgy például a VI. századból való, 425