Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7/I. Konferencia Sepsiszentgyörgyön, 2005. szeptember (Sepsiszentgyörgy-Veszprém, 2007)

II. Egyházművészet - Selmeczi Kovács Attila: A Magyarok Nagyasszonya, mint nemzeti jelkép a népművészetben

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7. az ismeretlen festő Szent Istvánt álló pózban ábrázolta, amint mindkét kezével a selyempárnára helyezett koronát kínálja fel a kép bal felső sarkában trónoló koronás Szűz Máriának. A király a XVIII. század végi főnemesi öltözetben és hermelinpalástban látható.

14 (6. kép) A XIX. század második felében az ország nyugati területének katolikus lakossága körében széles teret hódított a polgárosodó parasztság tisztaszobáinak szent sarkát díszítő Mária-ház divatja. Ennek a kultusznak egyik szép példáját képviseli az 1890-es években készült kapuvári (Sopron m.) Mária-ház. A Kisdedet karján tartó koronás Mária festett faszobra üvegajtós szekrénykében áll. A szobrot az asszonyok öltöztették fel színes ruhácskákba, mellé tették a menyasszonyi koszorút és a vőlegény bokrétáját, majd szentképekkel és művirággal díszítették fel. A rendkívül színes és gazdag látványt nyújtó kompozíció hangsúlyos tartozéka a nemzeti színű bokréta, valamint a Mária-szobor alakját átfonó nemzeti színű szalag.

15 (7. kép) A nemzeti zászlóval szoros kapcsolatban álló Mária-ábrázolást mutat egy dunántúli spanyolozott borotvatok. A hosszúkás faragott tok alját nemzeti színű zsinórdíszítés keretezi, melynek domináns ábrája a felső harmadban megformált nemzeti trikolór. A borotvatok fedelének felső részén a máriacelli Madonna kapott helyet 185l-es évszám kíséretében. A pirossal színezett koronás Mária alakját a Kisdeddel gyertyatartók és rozmaringvirágok közé helyezte az alkotó. A szentkép alatt vázából kinövő színes virágtő tölti ki a felületet.

16 A kétoldalas kompozíció sajátossága, hogy Mária alakja és a zászló képe egymással átellenben, a tárgy felső, domináns harmadára esik, egyértelmű összetartozásukat jelezve. (8—9. kép) Ugyancsak a koronás Máriát a Kisdeddel ábrázolja egy nagygeresdi (Vas m.) spanyolozott borotvatok, melynek a felső negyedét foglalja el, szív alakból kiinduló leveles ágak közé helyezve, 1857-es évszámmal lezárva, alatta száras tulipánvirág mintájával. A borotvatok alsó felülete azonban ennél a tárgynál nem díszített.

17 A Nógrád megyei palóc falvakban a XX. század első felében mind gyakoribbá váltak a hímzett ünnepi abroszok között azok, amelyek felirata a Magyarok Nagyasszonyához szólt, mint pl. „Magyarok Királynéja könyörögj érettünk", és amelyek virághímzésein a nemzeti színek is nagy számban előfordultak, többnyire csokorra kötött nemzeti színű szalagként. Ezeket általában Mária ünnepek alkalmával terítették a szoba asztalára. Limbacher Gábor szerint „A tárgytípus terjedése a Mária-kultusz etnikaivá válását jelzi. Mintha a XIX. század végén létesített önálló Magyarok Nagyasszonya-ünnep folklorizálódását és bensővé válását látnánk a népi kultuszban, másrészt előtérbe került a megcsonkított ország traumájában segítő Szűz Magyarok Nagyasszonyaként való tisztelete. A megújuló Magyarok Nagyasszonya kultuszt példázza az 1990-es évekből egy magyarnándori dísztörülköző, rajta »Mária könyörögj érettünk« felirat, alatta két angyaltól övezett koronás magyar címer, valamint csokorra kötött nemzetiszín szalag a felirat és a címer közé hímezve."

18 414