Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7/I. Konferencia Sepsiszentgyörgyön, 2005. szeptember (Sepsiszentgyörgy-Veszprém, 2007)

II. Egyházművészet - Selmeczi Kovács Attila: A Magyarok Nagyasszonya, mint nemzeti jelkép a népművészetben

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7. . A pásztorművészet egyik közkedvelt tárgyféleségén, a tükrösökön is feltűnik Szűz Mária alakja a Kisdeddel, főképpen a dunántúli spanyolozott darabokon.

19 Ezek sorában különös figyelmet érdemel szempontunkból az a Vas megyei tükrös, melynek az egyik oldalán vázából kinövő virágtövek között látható a koronás Szűz Mária alakja a Kisjézussal, alatta 1885-ös évszám, a másik oldalán pedig hasonlóan virágos ágak közé illesztve a magyar országcímer egyéni megformálású, de heraldikailag azonosítható ábrázolása.

20 Ez a kettős kép egyértelműen az országot óvó Mária alakját jeleníti meg. (10—11. kép.) A Magyarok Nagyasszonya képi megformálásának legszebb és egyben legszimbolikusabb példáját egy höveji (Sopron m.) mángorló képviseli, melynek művészi színvonalú spanyolozott virágmotívumos és emberalakos díszítményei fölött leveles ágak közé az országcímer vésett sziluettjét formálta ismeretlen alkotója, mégpedig olyan módon, hogy a címerpajzs fölött a korona helyén a Szűzanya alakja látható, levélkoszorúból formált baldachin alatt (12. kép). Ez a szimbolikus megformálás egyedülálló tárgyias módon érvényesíti a Regnum Marianum barokk felfogását, tárgyszerűen azonosítja a Szent Koronát a Magyarok Nagyasszonyával. S ha mindehhez figyelembe vesszük âz alkotás évét, a kiegyezést követő 1868-as esztendőt, a különös jelképben a nemzetféltés, az oltalomra szorulás, a Magyarok Nagyasszonyába vetett hit megnyilvánulása érzékelhető.

21 Ez a páratlan képi megfogalmazás szemléletesen illeszkedik II. János Pál pápa magyaroroszági látogatása alkalmával tett pécsi beszédének befejező fohászához: „Magyarok Nagyasszonya, a magyarok és Magyarország Királynéja, mentsd meg ezt a népet, mely rád hagyatkozik!"

22 Jegyzetek l.Vö. Szilárdfy Zoltán: A török háborúk emléke a barokk szentképeken. In: Ikonográfia -kultusztörténet. Budapest, 2003. 147-156. 2 Falvay Károly: Boldogasszony. A női szerep a magyar hitvilág tükrében. Budapest, 2001.218. 3 Ladocsai Gáspár: Magyarok Nagyasszonyának ábrázolása országunk pénzérméin és a hadilobogókon. In: Szalontay Judit (szerk.): „Patrona Hungáriáé". Mária-tisztelet a művészetben és a néphagyományban. Csorna, 2003. 23. 4 Laszlovszky József: A magyar címer története. Budapest, 1989. 23-24. 5 Szilárdfy Zoltán: Barokk szentképek Magyarországon. Budapest, 1984. 6 Vö. Szalontay Judit (szerk.): i. m. 40. skk. 7 Jordánszky Elek: Magyar Országban, 's az ahoz tartozó Részekben lévő boldogságos Szűz Mária kegyelem' Képeinek rövid leirása. Posonban, 1836. 40. 8 Limbacher Gábor: Hazaszeretet, magyarságtudat a népéletben. Balassagyarmat, 2002. 159. 415