Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7/I. Konferencia Sepsiszentgyörgyön, 2005. szeptember (Sepsiszentgyörgy-Veszprém, 2007)

II. Egyházművészet - Selmeczi Kovács Attila: A Magyarok Nagyasszonya, mint nemzeti jelkép a népművészetben

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7, A továbbiakban lássuk, hogy a tárgyalkotó népművészet a XIX. század közepétől kibontakozó új stílusa a nemzeti jelképek sorában milyen mértékben szerepelteti Máriát? A Néprajzi Múzeum gyűjteményeinek és a vidéki múzeumok tárgyainak áttekintése során meglehetősen kis számú ábrázolást sikerült fellelni. Az áttekintett tárgyi anyagban legjelentősebb területet a vallási néprajzi tárgyak képviselnek, ezen belül is az üvegképek. A Néprajzi Múzeum több mint félezer üvegképéből kereken száz az, amelyik Szűz Mária álló alakját, karján a kisdeddel mutatja, leginkább Madonna és Segítő Mária címszóval. Ezek az egyszerű ábrázolások megfelelnek a barokk oltárképek és szentképek Mária alakjának. Nagy számban fordulnak elő a máriacelli és gyűdi Mária-ábrázolások, a délcseh, szlovák, erdélyi és máramarosi műhelyekben készült üveg- és tükörképek különböző változatai.

10 Ezeken azonban egyetlen esetben sem fordul elő a közkeletű nemzeti jelképekre (országcímer, magyar korona stb.) való utalás. A Szent István felajánlás esetében is csak két példa szolgál a korona ábrázolására, mindkettőnél viszont a képen nem látható a Szűzanya, csupán a felajánlást tevő magyar szent alakja a drapériával fedett asztalra tett koronával.

11 (2—3. kép) Szent István korona-felajánlásának korai ábrázolását képviseli az 1760 körül készült, barokkos keretbe foglalt szentkép, mely a papírkivágás felső harmadába helyezett miniatűr festményen mutatja Szent István királyt Szűz Máriával. A király hermelin palástos félalakos képe szembenéz, mögötte a Magyarok Nagyasszonya trónoló képe látható. A király fején lévő zárt korona ábrázolása sematikus, nem ismerhető fel egyértelműen a magyar korona. A miniatűr jelenete nem a barokk megszokott felajánlás-motívumát ábrázolja. Az ovális medálba foglalt kép a papírkivágásos virágtő középső kelyhére van helyezve, ezen belül jellegzetes oltár-kompozícióban, két oldalán cserépben álló színes virágcsokor, felül istenszem látható. A papírkivágásos virágtövet alul tartó szalag felirata: „S. Stephanus Rex Ungariae" egyértelműen a magyarok királyára utal. A kép a XVIII. századi augsburgi készítésű szentképekkel mutat rokonságot. Ebben az időben ugyanis a rokokó miniatúrákon, apácamunkákon kedvelt volt a festett képnek virágkehelyre való helyezése.

12 (4. kép) Egy másik, a kolostormunkák stílusában készült Szent István kép a XIX. század végéről már a megszokott formában ábrázolja a korona-felajánlását. A blondel keretbe foglalt selyem alapon festett és hímzett színes kép bal felső sarkában Mária látható a Kisdeddel, a Kisjézus kezében az országalma. A kép központi felületét a térdeplő király alakja tölti ki, amint kezével az előtte álló asztalra helyezett koronát kínálja föl Máriának. A vörös drapériával takart barokkos asztalon álló korona már egyértelműen a magyar koronát imitálja, noha elnagyolt és pontatlan megformálásban.

13 (5. kép) A felajánlás ugyancsak egyedi megfogalmazását mutatja egy nemesi irattartó szekrény ajtajának egyik szárnya, melyen 413