Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7/I. Konferencia Sepsiszentgyörgyön, 2005. szeptember (Sepsiszentgyörgy-Veszprém, 2007)
I. Vallástörténet, egyháztörténet, kisegyházak - Reszegi Viktória: A hun kisközösségek önállósodási törekvései, különös tekintettel a Hunok Szentegyházára
Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7. kai nemcsak egy rokon népet alkotnak, hanem egymásnak teljesen megfeleltethetők. Josua szerint a magyar nyelv is egy hun dialektus, egy a velünk érintkezett népek befolyása alatt továbbfejlődött ősnyelv. A kisegyház tanítása szerint a hunok túlélve a történelem viharait még mindig itt léteznek Európa szívében. Az Arvisura műfaját nehezen lehetne beazonosítani, adatközlőm szerint leginkább a rege világához áll közel, de mesék, térképek százai színesítik világát. A monumentális, mégis egységes történeti rendszer, amely e munkát olvasva elénk tárul, a történelem előtti, számunkra már mitologikus időkből szinte napjainkig elkalauzol érdekes történeteken keresztül. Az Arvisura története az elsüllyedt őshaza földjén, — a korábban már tárgyalt - Ataiszon kezdődik. Ez az ősföld hasonló a Platón által leírt Atlantiszhoz, bár azzal mégsem egyezik tökéletesen. A rege szerint innen kerültek a hunok Mezopotámián keresztül Ordoszba, ahol időszámításunk előtt 4040-ben a 24 törzsből álló szövetségüket megalapították. Tehát a Hunok Szentegyháza főleg az Arvisurán, mint szent könyvükön alapul. Az Arvisurákat az ún. rovósámánok írták/rótták. Azokat a történeteket találjuk meg bennük, melyeket az iskolákban nem vagy máshogyan oktatnak. Magyar nyelven egy beavatott, Paál Zoltán 21 által - Szalaváré Túra elbeszélései alapján - íródtak. Egy olyan egyedülálló őstörténetet vázol fel, melyről nincs más írásos dokumentációnk - ezért a megfelelő kritikával kell forgatni -. Az utolsó nagy magyar rovósámán hagyatékát jelenleg lánya, Paál Éva kezeli, mely az Arvisurák mellett nagymennyiségű tárgyi emlékkel is bír. Az Arvisurák alapján a hunok törzsszövetsége 24 törzsből állt kezdetben, melyek száma az idő folyamán 216-ra növekedett, és így az írásmódok is szétágaztak. Josua szerint a világ többi nyelvei az előbbiek nyomása alatt nőttek fel. De kitűnik az, hogy a magyar nyelv egy igen régi variáció lehet, mert a 6000 éves írott (rovott) emlékeket a rovásírás ismeretében el lehet olvasni 22 . Főleg a nagy hun király - Attila - kora után szaporodtak el és állandósultak meg az írásos emlékek. A hunok egyházukat nem térítő, hanem befogadó egyháznak tekintik, ami azt jelenti, hogy sok elemet olvasztanak be más vallási közösségekből. A tudás megőrzésére és átadására rendezkedtek be. A 6 ezer éves történelmük folyamán háromszor volt „nyilvánosságra hozataluk", mivel nagyon sok időnek kell ahhoz eltelnie, hogy egy olyan ember születhessen, akinek megadatott a képessége erre. Paál Zoltán egy ilyen ember volt, mert neki megvolt a hatalma erre, hiszen 3 lélekkel rendelkezett —az ún. triállélekkel született-. Nagyon sok beavatást „élt túl". A beavatások olyan különböző rítusok színhelyei, melyeket azért hoztak létre, hogy ellenőrizzék, teszteljék az embereket — a mentális képességeik vizsgálata révén —, hogy azok valóban megfelelnek-e a meghatározott pozíció betöltésére. A hunok a halált tartják a legmagasabb beavatási formának, de természetesen fel is kell támadni a sikerhez, mint ahogyan azt Jézus is tette. Tehát az egyházuk nem 342
