Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7/I. Konferencia Sepsiszentgyörgyön, 2005. szeptember (Sepsiszentgyörgy-Veszprém, 2007)
I. Vallástörténet, egyháztörténet, kisegyházak - Reszegi Viktória: A hun kisközösségek önállósodási törekvései, különös tekintettel a Hunok Szentegyházára
Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7. csak más vallások téziseit, hanem jelentős alakjait is beolvasztotta, mint Jézust, Máriát, de ugyanúgy Buddhát is. Ennek megfelelően a kereszténység keveredik a kínai univerzalizmussal, valamint az emberiség történeti tudatával, fantasztikusan komplex képet hozva létre, melyet igen nehéz átlátni. Ezt is csak az erre megfelelő személyek tudják megtenni, hiszen minden ember születésénél már eldőlt, hogy mire hivatott. Jelenleg ezt a képet mutatja a Hunok Szentegyháza és a bemutatásával csupán azt szeretném bebizonyítani, hogy minden összemosódott már a mai korunkban. Valamint cáfolva Gecse Gusztáv kijelentését, miszerint: ,,..A vallásnak arra a krízisére, amelynek élesen kivehető jelei már a múlt században megmutatkoztak, s amely napjainkra világméreteket öltött, elérte a társadalom minden rétegét és a hagyományos vallási formák bomlási folyamatába csapott át.. ." 23 a Hunok Szentegyháza szolgál példaként arra hogy, a hagyományos vallási formák nem bomlásnak, hanem épp ellenkezőleg burjánzásnak indultak, globalizálódtak. Hiszen, ahogy a kultúra globalizálódik a vallásra is kell, hogy hatást gyakoroljon. A mindennapjainkban a rengeteg információ következtében nem igazán látunk tisztán, egy igen ismert jelenség, hogy már magunkat sem tudjuk elhelyezni a világban. Csak sodródunk a tömeggel, ami „kinevel" bennünket az individuális gondolkodásból és minden mikroközösségre károsan hat. Hagyjuk magunkat mások által vezetni, nem gondolva át a következmények súlyát. Nos ezt az állapotot használják ki sikeresen az újonnan feléledt protestáns felekezetek, vagy így tudnak az új vallásos mozgalmak teret hódítani. Ha megnézzük a rengeteg új vallásos felekezetnek és szektának 24 a világról alkotott tanait, megdöbbenve vehetjük észre, hogy az emberiség még ugyanazokat a gyermekcipőket koptatja, melyeket már a korai — az utókor számára ismert — vallásoknál is használt. A felvilágosodás legnagyobb célja volt, hogy az emberiséget felkeltse a gyermeki létéből, de ez még a mai napig nem teljesült, sőt a vallásosság épp a reneszánszát éli - a kisegyházak mindenképpen -. Dolgozatomban az iménti gondolatmenet alátámasztására szolgált kiváló példaként a Hunok Szentegyháza, ami a hívek szerint „ősi keresztény, hegemón hittel és tudással rendelkező befogadó egyház". Miért keresztény és miért ősi? Miért éppen most, az Európai Unióhoz való csatlakozásunk után jelentkezett a vallásosság mellett az etnikai identitás elfogadtatásának a vágya? Az egyházi és egyetemi intézményeik mellett milyen egyéb hivatalos közeget vonnak be a hun kérdéssel szimpatizálók az érdekszférájukba? És még számos egyéb területen is fel lehetne térképezni az érintett kisegyház tevékenységi körét, tehát ennek a gondolatmenetnek a kifejtésére további kutatómunka szükséges. 343