Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7/I. Konferencia Sepsiszentgyörgyön, 2005. szeptember (Sepsiszentgyörgy-Veszprém, 2007)

I. Vallástörténet, egyháztörténet, kisegyházak - Reszegi Viktória: A hun kisközösségek önállósodási törekvései, különös tekintettel a Hunok Szentegyházára

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7. a felsőbbrendű lények élnek. Ez főként Kisfaludy

18 írásaiból tűnik ki, miszerint egy magasabb rendű vallási rendszerrel vannak összeköttetésben. Josua szerint az emberiség 9 5%-a hisz a magasabb rendű erőkben, és minden vallás a teremtményeit magasabb dimenziókból származtatja. De kevés vallás vagy egyház tud ezekkel a felsőbbrendű erőkkel vagy hatalmakkal kapcsolatba lépni, így adatközlőm példájaként a Református Egyház sem képes erre. A katolikus teológiában még tanítják a kapcsolatfelvételt, tehát az Istennel való kommunikációt, azonban ez a reformáció térhódításával, mint sok minden más, kikerült a teológia tárgyköréből. A Hunok Szentegyháza a saját tanításai szerint már 6045 évre tekint vissza, mert akkor kötötték meg a hunok törzsszövetségüket. A hunok a vallásra és a tudományra, mint egyenrangú félre tekintenek és hangot adnak annak, hogy a történelmi világvallásokban, mint például a görög vagy az egyiptomi vallásokban ugyanígy vélekedtek. De hol van az egyházuknak a gyökere? Kik voltak valójában a hunok? A felmerülő kérdésekre egy véget nem érő történetet kaptam, melyet lerövidített formában próbálok a következőkben visszaadni. Ez a történet nem egyezik meg az akadémikus történetírással. Forrása elsősorban az ún. Arvisura

19 és a hun kérdéskör kutatóinak eredményei. Az Arvisura szerint, ill. adatközlőm elmesélése nyomán, Kr. e. 5038-ban az Ataisz nevű sziget elsüllyedt az Atlanti óceánban, csupán a - mostani elnevezés szerinti — Hawaii szigetek maradtak tengerszint felett. Azelőtt ott 6—7 ezer évig egy virágzó kultúra létezett, a hunok birodalma. Tehát úgymond Ataiszról kiindulva hódították meg az egész világot. A teória alapján a hunok szétterjedtek a világban és ezért találhatunk olyan sok egyező kultúrát. Példaként a magyarok és az indiánok közötti hasonlóságokat hangozatja az interjúalanyom. Ezt véleménye szerint az ősemlékezet fogalmával lehet megmagyarázni, mivel hasonlóan az emberekhez, egy egész nemzet is vissza tud tekinteni múltjára. Egy dél-amerikai expedícióról számoltak be nekem a Hun Egyház hívei - azonban elég nagy hiányosságokkal, ugyanis nem tudták megnevezni az expedícióban résztvevőket, a pontos dátumot és helyet sem. Az expedíció az equadori indiánok életének kutatására irányult. A magyar kutatócsoport megállapította, hogy egyes ottani indián törzsek is hunoknak nevezik magukat. De a részleteiben igen hiányos elbeszélést nem kívánom tovább tárgyalni, csupán példaértékű. Tehát Kr. e. 5038-4040-ben lezajlott a hunok törzsszövetségbe tömörülése. Ezután elkezdték írásban rögzíteni történetüket, melyeket az 1-352. Arvisurákon (igazmondások) keresztül követhetünk nyomon. Ezek eredetileg rovásírással íródtak

20 ún. rovósámánok által. Az Arvisura egy igen nagy terjedelmű, összefüggő, számos műfajt magába olvasztó irodalmi alkotás, amely a magyarság évezredes regevilágán keresztül mutatja be a magyar nép régmúltját: közelebbről a 24 hun törzsszövetség sámánjainak rendszeresen írt és megőrzött hagyománya. Ebből kifolyólag a hunok a magyarok341