Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7/I. Konferencia Sepsiszentgyörgyön, 2005. szeptember (Sepsiszentgyörgy-Veszprém, 2007)

I. Vallástörténet, egyháztörténet, kisegyházak - Reszegi Viktória: A hun kisközösségek önállósodási törekvései, különös tekintettel a Hunok Szentegyházára

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7. rizációs elmélet logikai problémáira és a vallásszociológiából kikerült, a vallás újjászületéséről szóló elméletekre helyezi a hangsúlyt. Hiszen az előbbi pusztán statisztikákra, míg az utóbbi a vallás régi formáinak felelevenedésére támaszkodik. Ezeket, a szentség visszatéréséről szóló elméleteket Tomka Miklós

3 is igazolja statisztikái által, és felveti a vallásosság visszatértét nemcsak a társadalmi, hanem a személyes életbe is. Tehát az emberek igénylik a vallást, a hitet és annak gyakorlását, hiszen az elszemélytelenedett városi miliőben ez egy kapaszkodót jelent a szürke hétköznapok rohanó tempójával szemben, valamint jelentős közösségformáló erő is. A továbbiakban kis kitérőt tennék az általam kutatott kisegyház keletkezési körülményeire és „életterére" vonatkozóan. A Kárpát-medence közepén fekvő Debrecen a kéttornyú Református Nagytemplomával már sejteti, hogy itt a középkori vallási reformmozgalom igen hamar gyökeret vert. A XVI. század közepétől a kizárólagosan protestáns lakosságú városban az 1715. évi 108. törvénycikk egyik passzusa nyomán rendezkedett be újfent a „kálvinista Rómába" a római katolikus egyház. Az iménti két nagyegyház alakította a vallásos élet minden pillanatát. Idővel, egyéb történelmi nagyegyházak is helyet követeltek a város életében, megbontva a szigorú kálvinista kereteket. Manapság a kereszténységtől egészen a buddhizmusig meglehetősen széles a különböző vallási felekezetek skálája, ezáltal a „kálvinista Róma" címnek is leáldozott. Jelen dolgozatomban nem célom választ adni a fent tárgyalt városban kialakult vallási sokszínűségre, csupán egy kialakulóban lévő kisegyház, a Hunok Szentegyháza

4 részletes bemutatására vállalkozom. A kisegyház „életútját" jelenleg csak Debrecenben vizsgáltam még meg. Kutatásom során elsősorban az a kérdés foglalkoztatott, hogy hogyan is alakul ki egy vallási felekezet. Miért alakul ki a „máshová tartozás" kifejezésének vágya és hogyan tudnak ennek az adott gyülekezeten belül hivatalos keretet adni? Mikor és minek következtében jön el az a pont, amikor az adott vallási közösség kinyilvánítja együvé tartozását és új szabályokat alkotva elhatárolja magát más felekezetektől? Hivatalosan bejegyzett kisegyházkén működik 1997 december 11. óta Magyarországon a Hunok Szentegyháza

5

. Debrecenben még nincs állandó gyülekezeti épületük, csupán az adatközlőm

6 lakóhelyén szervezkednek, az egyház elsődleges székhelye Budapest, az Univerzum Egyházának kápolnája

7

. Tehát az egyházuk elsősorban két városban székel, a már megemlített Debrecenben és Budapesten, valamint nyári táboraik alkalmával

8 ideiglenesen más városokat is érintenek, mint pl. Tata. A már megépült kápolnájuk mellett a magukat hunnak vallóknak ki kellett építeni a megfelelő egyházi struktúrát is, aminek segítségével a híveknek ill. az érdeklődőknek „ingyen átnyújtják a szolgálatot"

9

. Budapesten a szabadegyete338