Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7/I. Konferencia Sepsiszentgyörgyön, 2005. szeptember (Sepsiszentgyörgy-Veszprém, 2007)
I. Vallástörténet, egyháztörténet, kisegyházak - Reszegi Viktória: A hun kisközösségek önállósodási törekvései, különös tekintettel a Hunok Szentegyházára
Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7. mük 10 (Huniversitas) keretein belül nem csak a „lelkészképzésük", azaz hírnökképzésük 11 indult meg, hanem külön előadásokra is jelentkezhetnek a téma iránt érdeklődők. A tudomány, a vallás mellett, mint egyenrangú fél van jelen, így tudományos és egyházi fokozatokat egyaránt birtokol az adott „lelkész". A magas tudományos képzettséghez szintén magas „lelkészi fokozat" társul. Három tudományos (novitius, adeptus, magister) és szintén három egyházi fokozatot hoztak létre (hírnök 12 , élhírnök 13 és elnök — egy személy tölti be ezt a posztot: Kisfaludy György -). További fokozatokat, tisztségeket az egyházmegyei szinódusok és az egyházbírák töltenek be, akiket demokratikus úton választanak meg az általános és egyházmegyei gyűléseken. Szertartásaikat az erre kiképzett hírnökeik vezetik le. Ceremóniáik az életfordulók ismert rítusihoz köthetők, így a legjelentősebbek: a szülés utáni (első szoptatási) anyai fogadalom, a tűzkeresztség (atyai és keresztszülői fogadalom), a felnőtté avatás I. (12 éves), II. (14-15 éves) és III. (Vízkeresztség, 18 évesen) fokozat. Továbbá a házassági —, válási -, és temetési, valamint a temetés utáni lélekkísérő szertartást is praktizálják. A hunok nem csupán egy vallásos felekezetet alkotnak, hanem etnikai különbözőségüknek is hangot kívánnak adni. Ezért benyújtották kérelmüket - az erre illetékes szerveknek -, hogy nemcsak kisegyházként, hanem kisebbségként is tartsák őket számon. Magyarországon az 1993-ban készült nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény 13 kisebbséget ismer el. 14 A kisebbségként való bejegyeztetéshez különböző kritériumoknak kell megfelelni, így pl. hazánkban évszázados fennállást kell bizonyítani, ill. a tagok kötelesek a nyelvi, történelmi, és kulturális identitásuk révén az összetartozásukat is igazolni. Mindezt az akadémikus (elfogadott) történelem alapján az Emberi Jogi Bizottság vizsgálja át. A hun kisközösség megléte, hitük sokak szemében nevetséges tény, azonban léteznek, szervezkednek és egyre több követőre találnak. Egy megújulási kísérletnek is nevezhetnénk, hiszen felismerték az euró-amerikai 15 kultúra veszélyeit és a magyarságot próbálják erősíteni tevékenységük által. Szathmári Botond rangsorolását követve az általam tárgyalt kisegyházat egy megújulási kísérletnek tekinthetjük, más szóval a neosamanizmus 16 fogalmi körébe tartozik, mégpedig a népi „revival" mozgalmak közé. Bizonyítékként szolgál az, hogy a hagyomány átadásában szakadás következett be és a tudást újraélesztette (újragenerálta) az értelmiségi réteg, de már egy átalakított formában. A régmúlt hagyományok felé fordulás, a nemzettudat megerősítése olyan célkitűzések, amelyek arra utalnak, hogy a Hunok Szentegyháza megfelel az imént ismertetett kategóriának. De hogyan tudják a hunok létezésüket bizonyítani? Hogyan akarják jogaikat érvényesíteni? 339