Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7/I. Konferencia Sepsiszentgyörgyön, 2005. szeptember (Sepsiszentgyörgy-Veszprém, 2007)

I. Vallástörténet, egyháztörténet, kisegyházak - Reszegi Viktória: A hun kisközösségek önállósodási törekvései, különös tekintettel a Hunok Szentegyházára

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7. Reszegi Viktória A hun kisközösség önállósodási törekvései, különös tekintettel a Hunok Szentegyházára „A hit a reménylett dolgok valósága és a láthatatlan dolgokról való bizonyos meggyőződés. " (Zsid 11, 1) A vallás az emberiségnek a munka mellett a másik legfontosabb rendező elve. Mint ahogy Farrington is hangoztatja, a vallás a „mai napig beleszól az emberek dolgaiba"

1

, tehát minden korban és kultúrában helyet követel magának, és szervesen befolyásolja az adott közösség felépítését, vagy akár annak mindennapi tevékenységét. Az egyén nem tud kiszakadni a kultúráját meghatározó vallási rendszerből. Hangot szeretnék adni annak a kijelentésnek, hogy a kultúra és a vallásos képzetek rendszere, mint szerves egység egymástól elválaszthatatlan, így a kettőnek az egymástól külön történő szemlélése csupán részleges megértést nyújt. A fenti feltevésből kiindulva jelen dolgozatomban a saját — európai - kultúrámon belül egy sajátos, modernkori jelenség, egy kisegyház keletkezésének a részletes vizsgálatára és bemutatására vállalkozom. A történelem folyamán különböző tendenciák alakultak ki a vallások elterjedését illetően, valamint különböző felosztásokat alakítottak ki, hogy rendszerbe foglalják a különféle áramlatokat. A vallástudományi, vallástörténeti kutatással foglalkozók felfigyeltek az európai kultúra rendkívüli módon egységes voltára. Ez a kulturális egység a judaizmusnak és jelentős utódjának, a kereszténységnek köszönhető, tehát az etnikai széttagoltság mellett egy nemzetközi kultúra is létrejött egyúttal. A kereszténység keretein belül jelentős differenciálódást szeretnék kiemelni: a protestantizmust, amely jelen korunkban egy hihetetlenül sokrétű kisegyház-tárháznak szolgál táptalajul. Bár az őskereszténységtől kezdve találunk tendenciákat - melyek eretnekmozgalomként jobbára elhaltak -, a sokszínűség azonban a mai világunkban tudja teljes mértékben kihasználni a társadalom nyújtotta lehetőségeket. Az Európán eluralkodó szekularizáció, főleg a poszt-szocialista országok ateista öröksége radikális változásokat eredményezett a vallásosság területén. Molnár Attila Károly

2 azonban figyelmeztet a szekula337