Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7/I. Konferencia Sepsiszentgyörgyön, 2005. szeptember (Sepsiszentgyörgy-Veszprém, 2007)

I. Vallástörténet, egyháztörténet, kisegyházak - Kinda István: „...az igazságot tanították, s azért tetszett, nem a pénzétt!” Szektásodási tendenciák a háromszéki protestáns cigányoknál

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7. teljes mellőzése taszító, kényelmetlen tényezőként hatott a szabad időhasználatot és az italozó mulatozást kedvelő cigányság között. Talán ennek tulajdonítható a váltás a szekta részéről, hogy a későbbiekben igyekeztek kizárólag a biztos belépőket jutalmazni.

12 Az erősebb magyar egyházközségek tagjainak elutasító viselkedése az amúgy is kirekesztett cigányságot meggondolandó lépésre kényszerítette, ennek ellenére a jehovisták részéről megnyilvánuló erőszakos integrációs szándék számos új cigány tagot csalogatott a szekta berkeibe. A református egyházon belüli periférikus helyzetű cigány lakosság fogékonyabbnak mutatkozott az új értékrendet, új mentalitást és életmódot ajánló szekta iránt, annál is inkább, mivel ismeretesek voltak azok a korábbi pozitív példák előttük, amelyek rámutattak, hogy az új vallás felvételével az erkölcsi megtisztulás mellett a cigányság külföldi kapcsolatokat teremthetett, és tudták, hogy az áttérés valamiféle összefüggésben áll gyors meggazdagodásukkal. Gagyi József írja le a Nyárád menti Karácsonfalva példáján azt, hogy az itt élő Gáborcigányok már az 1970—1980-as években kapcsolatba kerültek az adventista vallással, amelynek a társadalomba integráló szerepe volt számukra, és amely folyamat a '90-es években csak felerősödött. „Egy mobilis, a világot új és új kapcsolatok mentén beélő, és a halmozódó kapcsolati tőkéből élő csoportnak igen nagy támogatást jelent, ha szilárd, és mások által is elismert erkölcsi háttérrel rendelkezik."

13 Azt is tudjuk, hogy az integrációs lehetőség gazdasági haszonná kovácsolható nyugati kapcsolati tőkével társult, más esetben az anyagiak cigány csoportok felé irányítása direkt módon történt. Nagyborosnyó társadalmának egyik legnagyobb hatású jelenségeként értelmezzük, hogy a kettős társadalmi kirekesztés - cigány identitásuk és jehovista felekezetük — ellenére a Jehova Tanúi szektába tartozó cigány családok a közelmúltban erőteljesebb tőkegyarapodást értek el, mint hasonló gazdasági tevékenységeket és életstratégiákat követő református társaik. A jehovisták közül sokan vesznek részt magyarországi vendégmunkában, miközben itthon időszakosan téglaégetéssel is foglalkoznak. A piacozás kínálta lehetőségek kihasználását a szekta dogmái lényeges mértékben nem befolyásolják, a gazdasági előrehaladás üdvösnek tekintett törekvés a helyiek körében, az erkölcsi kódex betartásának ellenőrzésére, igaz hívő státusuk felülvizsgálatára kizárólag itthoni tartózkodásuk alatt kerülhet sor.

14 A falu egyik legdinamikusabban fejlődő utcáját zömében Jehova Tanúi lakják. Az utóbbi néhány évben itt a főút mellett 30—40 új ház épült, valamennyi cigány tulajdonban van, jelentős hányaduk éppen jehovista cigányoké. A vallásnak tulajdoníthatóan ezek a családok a korábbi életmodellt, ahol az alkoholnak még túlságosan nagy szerepe volt, teljességében átstrukturálták.

15 Az új stratégia — „nem isznak, nem szivaraznak" - nemcsak jelentős állandó kiadás alól menti fel őket, de folyamatosan biztosítja a racionális döntés lehetőségeit is. 327