Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7/I. Konferencia Sepsiszentgyörgyön, 2005. szeptember (Sepsiszentgyörgy-Veszprém, 2007)

I. Vallástörténet, egyháztörténet, kisegyházak - Gáspár Dorottya: A Saturnalia tanulságai

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7. eltekintünk, akkor a rituális királyok állításának szokásaiban hosszabb időt is találunk, mint harminc napot, akár egy év is lehet. 20 Les actes de S. Dasius 5: ... airröv év акотеил] фиХакт) катекХектау, ка1 Tf| é£f|Ç f||iépa ... Cumont, F. 1897 13. 21 John Helgeland ezzel a módszerrel számította ki Dasius kivégzésének évét, i. m. 783, 287. jegyzet. 22 Vö. Premerstein, Anton von: Lex Tappula. Hermes 39 1904. 343. 23 V. ö. Pillinger, R. i. m. 36. 24 Frazer, J. G. i. m. Ch. 58. § 3, 586. 25 Cumont még azt is megjegyzi, hogy Hadrianus minden emberáldozatot megtiltott, amely nem fontos vallási vonatkozású. I. m. 1897. 9, 3. jegyzet. John Helgeland is hivatkozik erre a rendelkezésre (i. m. 784). 26 Mócsy András: Pannónia and Upper Moesia. A History of the Middle Danube Provinces of the Roman Empire. London, Boston, 1974. 65. 27 Weinstock, S. i. m. 393. 28 Pillinger, R. i. m. 33. Továbbá azt is írja, hogy a geták is megünnepelték november 18-át Zalmoxis tiszteletére. Sőt ez az ünnep a mai napig követhető. Manapság a lefejezést a megkoronázás jelképezi; i. m. 36-37. 29 Cumont, F. i. m. (1908) 367. 30 Cumont, F. i. m. (1908) 368: évTaüGa катакеиса ó áyioc |шртис Aáaio S évexöei- ÖmÖ AtopoaTÓXou. Delehaye, H. i. m. (1912b) 265. Delehaye e munkájában más moesiai vértanúkról is ír, akik között Dasius is van Axiopolisból (Cernavoda). A Dasius név írásmódja változatos: Dasi, Taxi, Taxii, Dasilae - Delehaye, H. i. m. (1912b) 259. Az axiopolisbeli Dasiust megemlíti Renate Pillinger is: i. m. 40, 48-49. Pillinger itt azzal is foglalkozik, hogy Dasiust tévesen tartották axiopolisi püspöknek. 31 Pillinger, R. i. m. 40. A 75. jegyzetben a korábbi irodalom ismertetve van. 32 Drews, Artúr: The Suffering of the Messiah. Részlet 1910-ben megjelent könyvéből (The Christ Myth). www.positiveatheism.org/hist/drews/4.htm

; vö. Geffcken, J.: Die Verhöhnung Christi durch die Kriegsknechte. Hermes 41 1906. 220-229. 33 Drews, A. i. m. 3/8-4/8. Ugyanitt ír a 'május királyról', a Saturnaliáról, Dasiusról. A Purim történetét részletezi. Erről még Mertens, Henrich A. is ír: Kleines Handbuch der Bibelkunde. Düsseldorf, 1969. 300. Eszter könyvének részlete a forrás az ünnepre; Est. 9, 20-32. A bűnbakállításra a 9, 25. vonatkozik: „Miután azonban Eszter bement a királyhoz, az levélben rendelte el, hogy a csapás, amelyet ő a zsidók ellen gondolt ki, zúduljon az ő fejére, végre is őt magát, meg fiait bitófára szegezték." 34 Wendland, Paul: Jesus als Saturnalien-Koenig. Hermes 33 1898 175-179. 35 Wendland, P. i. m. 176. 36 Drews, A. i. m. 4/8. Drews szerint akár a babiloni Sakaia, akár a perzsa 'Beardless One' ünnepe helyet kapott a zsidók körében a babiloni fogság idején. A zsidók megőrizték ennek nem csupán az emlékét, hanem a gyakorlatát is, annak ellenére, hogy a fogság után szerveződő új állam ezt tiltotta. Annyira megőrizték a gyakorlatot, hogy még a Кг. u. 2. században is voltak zsidó körök, akik Jézus szenvedését ide sorolták és állították, hogy a Messiás a népek bűnéért halt meg. 37 Weinstock, S. i. m. 393.