Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7/I. Konferencia Sepsiszentgyörgyön, 2005. szeptember (Sepsiszentgyörgy-Veszprém, 2007)

I. Vallástörténet, egyháztörténet, kisegyházak - Gáspár Dorottya: A Saturnalia tanulságai

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7. A másik magyarázatot Mircea Eliade adta, aki a paradicsomi állapot visszaidézésére való törekvésként értelmezi, akár még az újkori megnyilvánulásokat is. Eliade, Mircea: Okkultizmus, boszorkányság és kulturális divatok. Összehasonlító vallástörténeti tanulmányok. Budapest 2002. Tévedések elkerülése végett hozzáfűzöm, hogy itt nem az erkölcstelenség társadalmi elismeréséről van szó, hanem éppen ellenkezőleg, annak el nem ismerése folytán, ikonográfiái értelmezéséről. Az ókorban az ilyen királyság rítus volt, amely egy kereszténység előtti korszak rituáléjának a folytatása később nem keresztények között, ezért - még ha keresztény érzületünket sérti is - nem mondhatjuk sem erkölcstelennek, sem mocskosnak, sem egyéb hasonló jelzővel nem illethetjük. 13 Frazer, J. G. i. m. Ch. 58. § 3, 585. 14 Kérdés: azért fejezték le, mert visszautasította a királyságot, vagy azért, mert visszautasította az áldozatbemutatást a császárok imago-ja előtt? Nagyon is úgy tűnik, hogy ez utóbbi volt az ok. De mindenképpen igaz, hogy a szenvedéstörténet leírása nem felel meg a megszokott vallatási jegyzőkönyveknek. A halál időpontjának igen pontos megadásán túl több olyan részlet van a szenvedéstörténetben, amely még arra is lehetőséget adott, hogy Dasius történetiségét kétségbe vonják. E hosszadalmas vitát itt most mellőzöm. Megírtam viszont a Magyar Nemzeti Múzeum által szervezett nemzetközi konferenciára: Eid und Bestrafung bei dem römischen Heer - Oath and Punishment with the Roman Army. In: TheRoman Military Equipment Conference 15 2005 nyomtatás alatt. 15 Azon nem kell csodálkoznunk, hogy ilyen pontos a kivégzés idejének megjelölése. Katonai táborban katonát végeznek ki. A pridianumok és más dokumentumok kiadása a katonai adminisztráció nagy pontosságáról tanúskodik. Lásd: Fink, Robert О: Roman Military Records on Papyrus. Cleveland 1971. A kutatás számára az egyik kérdés, miért nem adta meg az ismeretlen szerző az évet is? További kérdések, miért írja, hogy Bassus legátus, holott Gallienustól (260-268) kezdve egy légiónak nem legatus-a, hanem praefectus-a volt. Vitás magának Bassusnak a személye is, Helgeland, J. i. m. 783. 16 A szöveg ттарасткеит] szava annyit jelent, hogy előkészületi nap. Ezt néhányan pénteknek határozták meg a zsidó szokásnak engedve, (Pillinger, R. i. m. 29.) mások viszont szombatnak a keresztény szokásoknak megfelelően. (Cumont, F. i. m. 1897 8; Helgeland i. m. 783, 287. jegyzet). Boeft, Jan den - Bremmer, Jan: Notiunculae Martyrologiae. In: Vigiliae Christianae 35 1981 52: a szombat soha nem volt a тгараакеиг) jelentése. 17 Pillinger, R. i. m. 40. 18 Cumont, F. i. m. (1897) 8; Helgeland, J. i. m. 783. Itt megemlítem, hogy a hitelességgel kapcsolatban Dasius hitvallása is kérdésként merült fel. Ugyanis Dasius egy olyan formulával válaszolt Bassus kérdésére, amely formulát a nicaeai zsinaton (325) fogalmaztak meg. Vanyó László fordításában idézem: „Én kereszténynek vallom magamat, mint ezt már igen sokszor megtettem, de senki másnak nem engedelmeskedem, csak a szeplőtelen örök Istennek, az Atyának és Fiúnak és Szentléleknek, akinek három neve, személye, de egy lényege van." Vanyó L. i. m. 208. 19 Pontosabban azt lehetne mondani, hogy szándékosan nem vették figyelembe a harminc napot, mondván, ennyi várakozás lehetetlen. Csak egy hét fogadható el a királyság leghosszabb időtartamának. Helgeland, J. i. m. 784. Ha a Saturnalia ünnepétől 27