Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7/I. Konferencia Sepsiszentgyörgyön, 2005. szeptember (Sepsiszentgyörgy-Veszprém, 2007)

I. Vallástörténet, egyháztörténet, kisegyházak - Miklósi-Sikes Csaba: Adatok a magyargyerőmonostori református templom történetéhez

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7. Miklósi-Sikes Csaba Adatok a m a gyargyerő monostori református templom történetéhez Magyargyerőmonostor

1 Bánífyhunyadtól mintegy 18 km-re fekszik délnyugati irányba ott, ahol a Meszes és Vlegyásza hegység keleti nyúlványai a Gyaluihavasok északi lejtőjével találkozik. Kalotaszeg egyik legdélibb pontja ez, magas fekvésű (750 m) hegyi falu, tőle délre a Mócvidék szétszórt havasi települései kezdődnek. A hideg éghajlatú település „kőpénzzel teljes hideg határán" a meredek domboldalak gyenge földjén „a kenyér botja szürkén virágzik" jegyzi meg az 1850-es évek közepén Téglási Ecseri József, utalva arra, hogy a falu határa alig termelte meg a létfenntartási minimumot. A középkorban a váradi püspökség birtoka, vámszedő hellyel és nemesi udvarházakkal. Neve legkorábban az 1332—37 évi pápai tizedjegyzékben Sacerdos de villa Monostur formájában bukkant fel, 1423-ban Gerewmonostor, míg 1696ban Gyerő Magyar Monostor névhasználata a tatárjárást követően állandósult akkor, amikor a megfogyatkozott magyar lakosság helyére fokozatosan betelepedő mócvidéki románság a falu területének egy részét már a magáénak tudta. Református templomának története kilenc évszázados múltra tekint vissza. A kalotaszegi templomépítészet talán legjelentősebb emlékének különös fontosságát az adja, hogy az Erdélyben ritka nemzetségi monostoroknak egyike. A történeti Magyarországon közel 90 magánmonostorról tudunk, ezek közül Erdélyre mindössze három vagy négy jut. A magyargyerőmonostori emlék mellett, a Szilágy megyei Ákos-, a Beszterce megyei Harina temploma, s talán a közeli, 1238-ban biztosan a Borsa nemzetség tulajdonában állott Almás monostora is ezek közé tartozott. Királyi monostor is csak kettő épült Erdélyben, az 1818ban lebontott kolozsmonostori, valamint a jobbára okiratokból ismert meszesi monostor, melyet Álmos herceg alapított 1120 körül, s amely a XV. században már romjaiban hevert. Magyargyerőmonostoron, a XII-XIII. században, a honfoglaló Kalatha nemzetségből származó, később tudósokat, fontos közéleti személyiségeket, fejedelmet adó Kabos, Radó, Kemény, Mikola, valamint a településnek nevet adó Gyerő család módos és tekintélyes tagjai korabeli hagyományoknak megfelelően egy monostort (és templomot) építettek itt, melyet az Almás monostorhoz hasonlóan, előbb a ciszterci, majd a benedekrendi szerzetesekre bíztak. A nemzetségi monostorról a tatárjárás előtti évtizedekről forrásértékű építészeti adatokkal nem 251