Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7/I. Konferencia Sepsiszentgyörgyön, 2005. szeptember (Sepsiszentgyörgy-Veszprém, 2007)

I. Vallástörténet, egyháztörténet, kisegyházak - Miklósi-Sikes Csaba: Adatok a magyargyerőmonostori református templom történetéhez

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7. rendelkezünk, védőszentjének nevét sem ismerjük. Ennek ellenére biztosan állítható, hogy a templom már ekkor állott, ugyanis írott forrásainkban (Fejér-kódex), 1241-ben szó esik a tatárok itteni pusztításairól. 1275-ben a tatárok által megrongált monostor és templom felújítására „Keminius filius Mikola de Kalota" gyermektelen lévén, az elődei által alapított gyerőmonostori kolostornak adományozza a Szamoson levő malmát és az országút mentén két halastavát. Ugyanezen oklevél ír a tatárjárás alatt elpusztult korábbi templomról és az újjáépítésről. Az ekkor végzett felújítások nagyságáról és jellegéről adatokkal nem rendelkezünk, de nagy a valószínűsége annak, hogy mivel a monostor létezését az 1332-37 évi pápai tizedjegyzék már meg sem említi, Keminius adományából - Vatásianu szerint - csak a templom felújítását és bővítését végezték, majd Szent György tiszteletére ajánlották fel. Az egykori bencés monostor helyének meghatározásához közelebb vihet Ferenczi István kolozsvári régésznek az 1960-as évek elején végzett kutatásai, aki a mai templomtól pár száz méterre kelet-északkeletre, a falu szélén a „Kápolna" (domb) fennsíkján négyszögű épületmaradványokat azonosított. A néphagyomány szerint itt volt a Gyerőfi család alapította monostor, mely épületmaradványok jellegéről és rendeltetéséről — a kutató állításai szerint - „csak szükséges ásatások eredményei dönthetnek". A tatárjárás után, a bencések által emelt koraközépkori eredetű épület mintájául szolgált a kolozsmonostori bencések késő román modorban emelt, Erdélyben csak igen ritka megjelenésű, egyhajós nyugati homlokzati oldalán kéttornyos, ún. „redukált bazilikája". Később több ízben bővített és részben átépített templom alaprajza hármas tagolódást (torony-hajó-szentély) mutat, épületrészek, melyek különböző művészettörténeti korok emlékeit őrzik. Bunyitay Vince szerint az osztatlan hajó a legrégibb s eredetileg - igaz csak rövid ideig - torony nélkül állt. A templomhajó építészeti sajátosságai is erre utalnak. Az alaprajz és a felépítés közeli analógiáit a felvidéki Jánosi és Bozsok bencés, illetve premontrei temploma képviseli, de közel áll hozzá a régészeti kutatásokból ismert kolozsmonostori templom és a Zsibótól északra, a Cikói-szoros déli bejárata közelében emelkedő hegyoldalon lévő egykori bencés templomrom is. A tatárjárás előtti évek emlékei a hajó nyugati felében látható falpillér-maradványok, amelyek a kegyúri karzat hajdani meglétéről tanúskodnak. A hajó 12,5 méter hosszú déli oldalfalát öt keskeny, félköríves záródású ablak töri át. A torony felőli ablak magasabban áll a többinél, mivel ez — és a nyugati falakon levő nyílhegyes-keresztküllős körablakkal - az egykori főúri karzat megvilágítását szolgálták. Két bejárata közül a délre néző - mára befalazott - félkörzáródású ajtókeret egyszerűbb kivitelezést mutat, míg a nyugati bejáró fogazott-ívű kő ajtókerete míves korarománkori alkotás, hasonlóan a külső toronyajtóval, melynek orommezejében vidékies, de igen változatos levéldísz övezte kereszt a középtengelyt hivatott hangsúlyozni. 252