Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7/I. Konferencia Sepsiszentgyörgyön, 2005. szeptember (Sepsiszentgyörgy-Veszprém, 2007)
I. Vallástörténet, egyháztörténet, kisegyházak - Gáspár Dorottya: A Saturnalia tanulságai
Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7. Tiberiéum nevet Tiberius iránti tiszteletből. Csakhogy közben (Kr. e. 6.) Tiberius önkéntes száműzetésbe ment Rhodos szigetére, ezért a Tiberiéum építése abbamaradt, és minthogy Heródes Kr. e. 4-ben meghalt, az építkezést későbbiekben befejezni nem tudta. Pilatus viszont, aki Iudaea városainak felvirágoztatására törekedett, a világítótornyot is befejezte. Ezt adja hírül a felirat. 47 Ezzel kapcsolatban meg kell említeni, hogy Pontius Pilatus valóban barátja 48 volt Tiberiusnak, aki jóindulattal volt iránta. Ezt a jóindulatot pedig Pontius Pilatus elveszteni semmiképpen nem akarta. 49 Ezzel kapcsolatban eléggé elterjedt vélemény Pilatus zsarolhatósága. Eltekintve attól, hogy ez etikai kérdés és nem történelmi, azt állítani, hogy csupán zsarolhatósága miatt hozta meg ítéletét, a megváltói tervnek és az eseményeknek is olyan fokú leegyszerűsítése, hogy az már hamisítássá válik. 50 A királyság a Római Birodalom számára nem idegen. A kliens királyok a közigazgatás elfogadott uralkodói. Ilyen volt Heródes is. Ezért elég alapos a gyanú és ezért hipotetikusan felvethető, hogy jelen esetben a zsidók kihasználták a „király" fogalom kétértelműségét. Ők tudták, hogy a kiszemelt bűnbak azaz Barabbas, az elítélt őrizetben van. De íme, itt van valaki, aki a szerepet átvállalja, mert egyébként miért mondaná, hogy ő az Isten Fia? A zsidók nem magyarázkodtak, hagyták, gondoljon Pontius Pilatus, amit akar. Azt ők is tudták, hogy a jelenlévő ártatlan. Nem a bűne miatt kell kivégezni, hanem mert az Isten Fiának mondta magát. Csak erre hivatkoztak. Ez pedig vallási ügy és nem jogi. 51 De azt is tudták, hogy Pilatus csak jogi úton ítélhet. Itt van az ügy folyamatában a kettősség, ha úgy tetszik a csúsztatás'. Nézzük Jézus Krisztus személyét! Jézus Krisztus szabadszületésű személy, akinek nincs római polgárjoga, tehát Róma szempontjából peregrinus, azaz idegen. Számára mint idegennek a halálbüntetést a keresztre feszítés jelentette. 52 Bár a zsidóknak volt lehetőségük és bizonyos mértékig joguk arra, hogy saját törvényeik szerint ítélkezzenek, főleg, ha vallásukat érintő ügyről volt szó, Jézus Krisztus esetében mégis úgy vélekedtek, hogy átadják a római helytartónak. Általában véve, a zsidók a római fennhatóságot nehezen viselték. 53 Pilátusnak pedig már volt konfliktusa velük, pontosabban Heródes fiaival. Pilatus meg akarta tisztelni Tiberiust, ezért egy aranyozott pajzsot, mint Tiberiusnak szánt áldozati ajándékot helyezett el Heródes palotájában. Ez ellen tiltakoztak Heródes fiai. E tiltakozásban a fiúknak adtak igazat. Tiberius ekkor a pajzsot Caesareába vitette, Augustus templomába. Egy helytartó feladata a rend fenntartása volt. Ha szükséges, akkor a rendbontó felelősségre vonása illetve megbüntetése. 54 Ha egy városban, közösségben a rend felborult, akkor akár életek feláldozása árán is, de helyre kellett állítani azt. Amit Kaifás tanácsolt a zsidóknak: „Jobb, hogy egy ember haljon meg a népért" (Jn 18, 14) római közjogi fogalom. Az állam érdeke ugyanis előbbre való, mint 23
