Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7/I. Konferencia Sepsiszentgyörgyön, 2005. szeptember (Sepsiszentgyörgy-Veszprém, 2007)

I. Vallástörténet, egyháztörténet, kisegyházak - Gáspár Dorottya: A Saturnalia tanulságai

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7. a magánérdek. A római tus publicum szempontjából Pilatus ítélete jogos volt, és nem önkényeskedés. Ha a bűnbak oldaláról nézzük a dolgot, akkor is csak egy embernek kell meghalni, de az mindenkiért meghal. Minden helytartó hivatali kinevezésével megkapta a hatalmat és a velejáró kötelezettségeket az adott területre. Itt rendelkezett a bíráskodás jogával, a katonaság feletti felügyelet jogával és a végrehajtó hatalommal. Hivatali idejének lejárta után azonban számot kellett adnia arról, hogy intézkedései az állam érdekét szolgálták-e. Róma szemszögéből Pilátus intézkedése az állam érdekét szolgálta, hiszen a rendet és a nyugalmat állította helyre. Miután a zsidók átadták Pilátusnak Jézus Krisztust, neki nem maradt más választása, mint a pert lefolytatni.

55 Pilatus megkérdezte a zsidókat, mi a vád. A zsidók nagyon tudták, mit kell mondani, hogy a rómaiak szemében is bűnösnek látszódjon Jézus Krisztus: „Tanításával fölizgatja a népet egész zsidóföldön, Galileától kezdve idáig." (Luk. 23, 5.) Róma szemében az izgatás és a lázítás az a bűn, ami magánál a lázadásnál is súlyosabb. Pilatus azután kihallgatta Jézus Krisztust. Semmi vétket nem talált benne. De a zsidók zavargása és nyugtalansága nem szűnt volna meg, ha a keresztre feszítés elmarad.

56 Pilátusnak tehát nem volt választása. Nem a bűnösség miatt, hanem a nyugtalanság lecsillapítása érdekében mondta ki az ítéletet. Kézmosással jelképezett ártatlansága igaz. Ezt a zsidó nép sem vonta kétségbe. Magukra vállalták a vérontást. A hatalom kérdése. Pilátusnak nem lenne hatalma, ha fentről nem kapta volna. A fent - természetesen - nem a császárt jelenti Pilatus számára sem. Megfogalmazódott az, ami a császárkultuszban visszatér, hogy ti. minden hatalom az Istené.

57 Pilátus ekkor újra kezdhetett azon töprengeni, ki állhat előtte. Már annyiszor hallotta, hogy az Isten Fiának tette magát, most meg a metafizikai hatalomról beszél neki. E valaki tehát Isten? Félelmét ez okozhatta. A római ember félelemmel tisztelte az isteni hatalmakat. Ha valamitől igazán félt, az az Isten megjelenése. Jézus Krisztus nem felel a vádakra, ami meglepte Pilátust. Vádra valójában nehezen lehet felelni. Pilátus ennek ellenére várta a választ. Augustus ugyanis elég jelentősen egyszerűsítette a peres eljárást. Azzal kellett kezdeni, hogy a vádlottat megkérdezik, igaz-e amivel vádolják, vagy nem. Ha beismerő vallomást tett, akkor már csak az ítéletet kellett meghozni. Ha tagadta a vádat, akkor folytatódott az eljárás. Amikor Pilatus látta, hogy a keresztre feszítés nem akadályozható meg, elrendelte Jézus Krisztus megostorozását. Általános szokás volt ugyanis, hogy az elítéltet keresztre feszítés előtt megostorozták, ami nem annyira szenvedéseinek növelését szolgálta, hanem az ütésekkel való elkábítást. Jézus Krisztus esetében azonban ezt a műveletet túl buzgón hajtották végre a katonák és ezért nem felelt meg eredeti rendeltetésének, hanem azzal ellentétesen, növelte kínjait. Itt ismét 24