Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7/I. Konferencia Sepsiszentgyörgyön, 2005. szeptember (Sepsiszentgyörgy-Veszprém, 2007)

I. Vallástörténet, egyháztörténet, kisegyházak - Bárth Dániel: A történeti szokáskutatás kor újkori forrásai: az unitárius szertartáskönyvek

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7. mentum a szerző nevének és a keletkezés évének megjelölése nélkül maradt ránk. A láthatóan XVIII. századi kézirat {post quem) datálását csupán egyetlen évszám segíti a szövegben, amely alapján bizonyos, hogy a lejegyzésre 1749 után került sor. Az ebben az évben megjelent „Isteni ditséretek, Imádságos és Vigasztaló Énekek..."

6 említésének módja ("

;

...ki-botsáttottak ujjanon...") egy viszonylag közeli időmegjelölést sejtet. Több mint valószínű, hogy az agenda a szépemlékezetű Szentábrahámi Lombard Mihály püspökségének (1737-1758) utolsó éveiben készülhetett. Magának a püspöknek a szerzősége sem lenne elképzelhetetlen, hiszen több egyházjogi munka és imakönyv összeállítójaként tartják számon.

7 Néhány, az unitárius egyháztörténeti irodalomban fellelhető apró nyom alapján azonban inkább arra következtetünk, hogy a kéziratos agendát a későbbi püspök, Ágh István állította össze valamikor az 1750-es évek második felében. Az ante quem datálást lehetővé tevő adat Tóth György 1922-ben megjelent forrásgyűjteményének egyik eldugott lábjegyzetében szerepel. Tóth, közölvén Ágh Istvánnak a toroczkói zsinatra készült „Agenda in S. Synodis" című szabályzatának szövegét, elejtett megjegyzésében utal arra, hogy ezen - 1760. június 10-ére keltezett - feljegyzés általa ismert példánya össze van kötve egy, „Az isteni szolgálatnak az Erdélyi Unitárius Eklézsiákban való véghezvitelének módja" című kézirattal. Utóbbi mű szerzőségét Tóth egyértelműen Ágh Istvánhoz kapcsolja. A kolligátum lelőhelyeként a megjegyzésben a kolozsvári Unitárius Kollégium nagykönyvtára szerepel, ahova a kézirat állítólag Simén Domokos (1836-1878)

8 könyvtárával került.

9 Minden bizonnyal ezen a helyen használta szertartástörténeti áttekintéséhez Boros György is az 1920-as években a kézirat egyik példányát.

10 Mindezekből következően az 1749-1760 között keletkezett agenda összeállítójaként mi is az 1754-től

generalis notarius-ként, majd 1758-tól csaknem három évtizeden át püspökként működő, kiváló műveltségű Ágh Istvánt valószínűsítjük, akinek jelentős szakírói munkásságában és az ezt értékelő áttekintésekben érthető módon eltörpült az unitárius egyházi szertartások kéziratban maradt összefoglalásának jelentősége.

11 A történeti szokáskutatás számára viszont annál becsesebb ez a kis munka, főként, ha figyelembe vesszük, hogy „valódi", részletes unitárius agenda elsőként csak a XIX. század második felében jelent meg nyomtatásban. Ennek összeállítója, a kiemelkedő unitárius egyháztörténeti ismeretekkel rendelkező Ferencz József püspök — maga is felismerve ezt a körülményt - így ír 1878-ban kiadott műve előszavában: „Imakönyvek és beszédgyűjtemények kis egyházunkból is kerültek már ki az újabb időben; de úgynevezett »Agendák« eddig csak elszórtan kaphatók. E nemben közöttünk ez az első gyűjtemény, s igy ha egyéb nincs is, az úttörés némi becse megvan."

12 Ferencz József agendájának - magától értetődően - az általunk közölt kéziraton kívül is voltak egyéb előzményei. Az unitárius szertartáskönyvek XVI—XIX. 214