Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7/I. Konferencia Sepsiszentgyörgyön, 2005. szeptember (Sepsiszentgyörgy-Veszprém, 2007)

I. Vallástörténet, egyháztörténet, kisegyházak - Bárth Dániel: A történeti szokáskutatás kor újkori forrásai: az unitárius szertartáskönyvek

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7. mentum a szerző nevének és a keletkezés évének megjelölése nélkül maradt ránk. A láthatóan XVIII. századi kézirat {post quem) datálását csupán egyetlen évszám segíti a szövegben, amely alapján bizonyos, hogy a lejegyzésre 1749 után került sor. Az ebben az évben megjelent „Isteni ditséretek, Imádságos és Vigasztaló Éne­kek..." 6 említésének módja (" ; ...ki-botsáttottak ujjanon...") egy viszonylag közeli időmegjelölést sejtet. Több mint valószínű, hogy az agenda a szépemlékezetű Szentábrahámi Lombard Mihály püspökségének (1737-1758) utolsó éveiben készülhetett. Magának a püspöknek a szerzősége sem lenne elképzelhetetlen, hiszen több egyházjogi munka és imakönyv összeállítójaként tartják számon. 7 Néhány, az unitárius egyháztörténeti irodalomban fellelhető apró nyom alapján azonban inkább arra következtetünk, hogy a kéziratos agendát a későbbi püspök, Ágh István állította össze valamikor az 1750-es évek második felében. Az ante quem datálást lehetővé tevő adat Tóth György 1922-ben megjelent forrásgyűjte­ményének egyik eldugott lábjegyzetében szerepel. Tóth, közölvén Ágh Istvánnak a toroczkói zsinatra készült „Agenda in S. Synodis" című szabályzatának szövegét, elejtett megjegyzésében utal arra, hogy ezen - 1760. június 10-ére keltezett - fel­jegyzés általa ismert példánya össze van kötve egy, „Az isteni szolgálatnak az Er­délyi Unitárius Eklézsiákban való véghezvitelének módja" című kézirattal. Utób­bi mű szerzőségét Tóth egyértelműen Ágh Istvánhoz kapcsolja. A kolligátum lelőhelyeként a megjegyzésben a kolozsvári Unitárius Kollégium nagykönyvtára szerepel, ahova a kézirat állítólag Simén Domokos (1836-1878) 8 könyvtárával került. 9 Minden bizonnyal ezen a helyen használta szertartástörténeti áttekinté­séhez Boros György is az 1920-as években a kézirat egyik példányát. 10 Mindezekből következően az 1749-1760 között keletkezett agenda összeállí­tójaként mi is az 1754-től generalis notarius-ként, majd 1758-tól csaknem három évtizeden át püspökként működő, kiváló műveltségű Ágh Istvánt valószínűsít­jük, akinek jelentős szakírói munkásságában és az ezt értékelő áttekintésekben érthető módon eltörpült az unitárius egyházi szertartások kéziratban maradt összefoglalásának jelentősége. 11 A történeti szokáskutatás számára viszont annál becsesebb ez a kis munka, főként, ha figyelembe vesszük, hogy „valódi", részletes unitárius agenda elsőként csak a XIX. század második felében jelent meg nyom­tatásban. Ennek összeállítója, a kiemelkedő unitárius egyháztörténeti ismeretek­kel rendelkező Ferencz József püspök — maga is felismerve ezt a körülményt - így ír 1878-ban kiadott műve előszavában: „Imakönyvek és beszédgyűjtemények kis egyházunkból is kerültek már ki az újabb időben; de úgynevezett »Agendák« eddig csak elszórtan kaphatók. E nemben közöttünk ez az első gyűjtemény, s igy ha egyéb nincs is, az úttörés némi becse megvan." 12 Ferencz József agendájának - magától értetődően - az általunk közölt kézira­ton kívül is voltak egyéb előzményei. Az unitárius szertartáskönyvek XVI—XIX. 214

Next

/
Oldalképek
Tartalom