Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7/I. Konferencia Sepsiszentgyörgyön, 2005. szeptember (Sepsiszentgyörgy-Veszprém, 2007)

I. Vallástörténet, egyháztörténet, kisegyházak - Paál Zsuzsa: Egy historia domus vallásnéprajzi tanulságai: Tüskevár

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7. annak módját, hogy az olvasó kellőképpen tájékozódjon a plébániája javára végzett egyéni teljesítményeiről. A kézirat olvasása közben mindvégig lehetőségünk nyílik tehát arra, hogy megismerjük hivatásos papi életét, de legalább annyira egyéni aspirációit is. Esetében ez a közéleti szerepvállalást és a különösen a népénekek gyűjtését és betanítását jelenti, valamint a történeti jellegű kutatások iránti fogékonyságot. A kézirat tanúsága szerint a közösséget bizonyos fokig sikerült is megszerveznie és az áhítatot népszerűsítenie a hívek körében, és nem csak Tüskeváron, hanem már előző állomáshelyein is. A vallásos érzés és hit táplálója és az Istennek tetsző élet, viselkedés hív őrzője. A papnak persze mindez tanult feladata és kötelessége is. Ám a hitbuzgalomhoz kellő nevelői érzék is kell párosuljon ahhoz, hogy minden rendelkezésére álló módon képes legyen hozzásegíteni a híveket a katolikus hit mélyebb értelmének megismeréséhez. Nem hagyható figyelmen kívül az a körülmény sem, hogy egy felszentelt pap ír egy civil közösségről. Ekként bizonyos távolságot tarthat, egyházi személy lévén felül is emelkedhet a mindennapi történéseken, a múlton és bizonyos fokig a jelenen is, a hitéletet objektíven ítélheti meg. Házy Alajos képességeinek legjavát és egyéniségét egyaránt beleadja az írásába. Tagadhatatlan, hogy Házy Alajos működése a plébánia anyagi és szellemi gazdagodását eredményezi. A politikai színtéren való szereplési kedvét és tehetségét inkább Pápán bontakoztatja ki, még korábban, mint erről részletesen be is számol a kéziratban. De már Tüskevár plébániája lesz az a hely, ahol jogi ismereteinek és gazdasági tudásának veszik hasznát és a vallásos népi énekek gyűjtését is a tüskevári köz javára fordítja, korábbi gyűjtéseinek is ők válnak haszonélvezőivé. Az egyéni teljesítmény és tudás elismerése legalább olyan hangsúlyos értékrendjében, mint hite. A plébánia anyagi jellegű rendezése kétségtelenül komoly teljesítmény, annak nyíltan és büszkén ad hangot a kéziratban, bár mindvégig ügyelve arra, hogy a tárgyilagosságát megőrizze. A plébániát sanyarú állapotok közt találta, a helyzetet elődei nemtörődömségével magyarázza, léha pénzkezelésüket nem vonakodik részletekbe menően ecsetelni. Az általuk okozott károkat és hiányosságokat felderíti, nem sajnálva az időt és fáradtságot, a plébánia anyagi állapotán mindenképpen javítani szeretne. Ez utóbbi ügyeket csakis szívós és kitartó munkával és jogi-gazdasági ismereteinek mozgósításával képes megoldani. Neki köszönhető, hogy miután feltárta a zavaros pénzügyeket, azok rendezése megnyugtatóan le is zárult. Házy egyéni érdeklődéstől hajtva sok időt szán a népénekek gyűjtésére, kiadásukra, sokszorosításukra és a népénektanításra. Az évtizedek alatt gyűjtött vallásos népénekeket mintegy visszaforgatva a hívek mindennapjaiba, vallásosságuk és a hitbuzgóságuk megerősítésén munkálkodik mindegyre. 181