Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7/I. Konferencia Sepsiszentgyörgyön, 2005. szeptember (Sepsiszentgyörgy-Veszprém, 2007)

I. Vallástörténet, egyháztörténet, kisegyházak - Paál Zsuzsa: Egy historia domus vallásnéprajzi tanulságai: Tüskevár

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7. Paál Zsuzsa Egy história domus vallásnéprajzi tanulságai: Tüskevár A hivatalos vallás népi gyakorlatának tanulságos kis tükrei a plébániatörténetek. A plébánosok a XIX. században még jobban ismerték az anyahelyet, együtt éltek az akkoriban még buzgóbb hívek közösségével. Autentikus résztvevő megfigyelők voltak, lehettek. A plébániatörténet megírására való püspöki előírás pedig sokuk számára kiváló lehetőségnek bizonyult e megfigyelések rendszerezésére és utódaiknak való továbbadására. A plébánosoknak a személyes jelenlétüknél fogva, és a közvetlenül megszerezhető tudás birtoklásán túl minden más is, így a plébánia területén található épületek, tárgyak, iratok és az ott élő tisztségviselők és hétköznapi emberek rendelkezésére állt a jó leírás elkészítéséhez, mindezek együttesen képezték számukra a „terepet". Elődeik plébánián található feljegyzéseitől kezdve az élőszóval elmondható és saját szemmel látható dolgokig minden. Egy hatalmas élő archívum állt a rendelkezésükre. Ha volt még hozzá tehetségük is, vallásnéprajzilag, vallásantropológialag releváns tanulmányt készíthettek. Kezemben egy igényes história domussal kérdezem, vajon tudjuk-e, hogy némely XIX. században elkészült plébániatörténet milyen, szaktudományunk szempontjából is jelentős értéket, összehasonlító kutatásra alkalmas anyagot rejt magában? Házy Alajos plébános (1825 Székesfehérvár - 1909 Lovasberény) karakteres munkája, A tüskevári plébánia története eredeti szándéka szerint helyi hitélettörténet. ' Házy Alajos kézirata azonban nem csak gondosan összeállított és jól olvasható, precíz, belső használatra szánt plébánia- és helytörténet, hanem néprajzi forrásként is jelentős. A helyi viszonyokat, a hitéletet és tárgyi környezetét meglehetősen gazdagon mutatja be. Rendkívüli erénye a mindennapi megfigyelések sokasága. A népi vallásgyakorlat helyi formái saját mindennapi papi gyakorlatának szigorú rendjében és a népről alkotott általános képbe foglalva olvashatók. Mindemellett annyira bensőséges hangvételű, hogy a papi hivatását konokul gyakorló szerző rendszerető és szikár egyéniségét is láttatni engedi. Házy Alajos írása, az itt bemutatandó história domus, egyházi iratféleségként nem csupán bővíti a megélt vallásosságra vonatkozó eddig felhalmozott néprajzi ismereteinket, hanem jócskán rejt magában szakmai szempontú, módszertani tanulságokat is. A S omló-környékén folytatott terepmunkám során fedeztem fel értékes monográfiáját.

2 175