Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6/II. Konferencia Pápán, 2002. június (Veszprém, 2004)

Napjaink vallásgyakorlata, vallásossága. Szakralizáció, deszakralizáció. Szórványosodás, szórványhelyzet, népesedési kérdések - Kriza Ildikó: A májusi nagyáldozat és a Székely himnusz

Népi val/ósossóg a Kárpát-medencében 6. Rendezvények rendje: 1. 1922. V. 20. Aquincum elnök Csanády György 2. 1923. V. 10, Szeged elnök Gidófalvy Pál 3. 1923. V. 25. Pécs elnök Asztalos Miklós 4. 1923. VI. 3. Zugliget elnök Szász Béla 5. 1924. V. 24. Zugliget elnök Gombás Tibor 6. 1925. V. 17. Debrecen elnök Jankó András 7. 1925. V. 17 Zugliget elnök Radnóti István 8. 1926. V. 13. Szeged elnök Gálffy Imre 9. 1926. V. 16. Zugliget elnök Dániel Áron 10. 1927. V. 26. Zugliget elnök Nagy Béla II. 1928. V. 17 Zugliget elnök Balázs Dániel 12. 1929. VI. 1. Zugliget elnök Csintalan József 13. 1930. V 31. Zugliget elnök Vemes Gyula (!) 14. 1931. VI. 6. Zugliget elnök vitéz Balázs Dániel 15. 1932. VI. 4. Zugliget elnök Mester Miklós 16. 1933. VI. 3. Zugliget elnök Végh György 17. 1934. V. 6. Uránia Szín ház elnök Móricz László 18. 1935. VI. 20. Horány elnök Antal István 1936-ban elmaradt a rossz idő miatt 19. 1937. VI. 5. Zugliget elnök Szabó Dénes 20. 1938. VI. 18. Zugliget elnök Szabó Dénes 1939-ben elmaradt a történelmi idők zavarai miatt (elnök Holló Ferenc) 21. 1940. VI. 1. Zugliget elnök Bíró István 22. 1941. V 22. Zugliget elnök Csanády György A májusi nagyáldozat egy fiktív ős i székely egység létezéséből indult ki feltételezve azt a történelmet, amelyről folklór adatok, krónikás mondák szóltak. Az összetartozás-tudat ebben a hitben rejlett, ehhez alakították rítusaikat. A tisztelet a Hadúrnak szólt és a székelységben akkor még ismert társadalmi rendet elevenítette fel. A „Nemes Székely Nemzetnek Constitutiója"

29 száz év alatt nem merült feledésbe, és tudták, hogy ők onnan jöttek, "hol hajdan hős Attila tanyázott s ítéletszót mondtak tisztes rabonbánok".

30 Legenda övezte a Székely Krónikát, ahol a lófőket, a székelység vezetőit megbecsülték és a rabonbán szava szent volt.

31 A rendezvény színhelye az eredeti elképzelések szerint csak a szabad ég alatt történhetett, erdőben, hegyoldalon, amely alkalmas a csoportok elhelyezésére, a tűzgyújtásra, a tervezett látvány kivitelezéséhez.

32 A tűzgyújtás lényeges eleme volt a szabadtéri találkozásoknak. Csanády azt írta: "A tűz a rítusnak és a kellemes együttlétnek fontos része." A felsorolt listából azonban kiderül, hogy nem volt erre mindig alkalom, lehetőség, és a könyvben megfogalmazott ritualizált találkozó minden alakalommal másképp alakult. A külsőség, a rituális mozgás, a zászló behozatal látványossága, hasonlított más országos vagy egyházi ünnepséghez. 292