Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6/II. Konferencia Pápán, 2002. június (Veszprém, 2004)

Napjaink vallásgyakorlata, vallásossága. Szakralizáció, deszakralizáció. Szórványosodás, szórványhelyzet, népesedési kérdések - Kriza Ildikó: A májusi nagyáldozat és a Székely himnusz

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6. A kimondott, a megfogalmazott cél az erdélyi magyarság összetartozás tudatának ébrentartása, megerősítése volt. Ezért ismételték el minden évben a hun-magyar eredetmondát a székelység ősiségét bizonyítva, és ezért tekintették át név szerint az eltávozottak és újszülöttek sorát, az adott év nevezetességeit. Nincs részletes leírás egyetlen ünnepről sem, nem tudjuk, hogyan zajlott le a 22 nagyáldozat, de a tervezett misztériumjáték és a megvalósulásról szóló beszámolók közti különbség érezteti az eltérést. A Székely himnusz Az országszerte ismert, különböző rendezvényen felhangzó, hivatalosan el nem fogadott közének, a Székely himnusz immár 80 éves, de a szakirodalom eddig mellőzte." Az eltelt három generációnyi időben a Székely himnusz a folklór alkotások módjára terjedt. Maga a szerző is tudta, hogy a nagyáldozat szövegéből egy-két rigmus és ének nyilvánosságra került, és 1940-ben hozzájárult a terjesztéshez. A női karra írt ének ekkor már rendelkezett zongora kísérettel, többszólamú férfi karra írt változattal.

Wa A folklórszerű variálódás az utóbbi 30 évben indult el, változatok jöttek létre, kiegészítések születtek, és emellett ellentmondásos vélekedés vette körül. A társadalom egy csoportja egyáltalán nem tud semmiféle Székely himnuszról, más része tudatosan elhatárolódik tőle, mondván, Himnusz csak egy lehet, és azt Kölcsey versére Erkel Ferenc írta. Csanády György verse, Mihalik Kálmán zenéje sem poétikai sem zenei szempontból nem méltó a figyelemre. Az elhatárolódást személyes élmények tovább motiválják. így például "Jellemző, hogy a szóban forgó dal nem a Székelyföldön született, hanem Budapesten. Mind a szövegírója, (...) mind a zeneszerzője (...) olyan magyar volt, aki az impériumváltozás után nem vállalta az új sorsot, hanem áttelepült az anyaországba.... A Ki tudja merre... kezdetű ének a nemzetrész Trianon utáni tehetetlenségtudatát fejezi ki, azt a szorongató érzést, hogy rajtuk már csak Csaba király és Isten segíthet."

34 Az elítélők sorába tartoznak azok is, akik poétikai, zenei fogyatékosság miatt határolódnak el Csanády-Mihalik szerzeményétől.

35 A társadalom harmadik része a csiksomlyói búcsúéneket tartja székely himnusznak, amelyet Bartók Béla Este a székelyeknél című szerzeményére énekelnek.

36 Ezen kívül van egy igen jelentős társadalmi réteg, amelyik közösségi összejöveteleken, politikai indíttatású rendezvényeken, vagy éppen családi események alkalmával szívesen énekli a Székely himnuszt. Az sem lehet közömbös, hogy Erdélyben négy év kivételével mindig tiltották előadását, sőt büntették azt, aki énekelte. Amikor 1941-44 között az iskolákban kötelezővé tették a cseppet sem egyszerű ének megtanulását, csak ártottak a népszerűségnek. Magyarországon a két háború közti időszakban szűk társadalmi réteg ismerte, nem csak azok akik tagjai voltak a SZEFHE293