Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6/II. Konferencia Pápán, 2002. június (Veszprém, 2004)

Szakrális helyek, építmények, ábrázolások. Liturgikus tárgyak, textilek - Balla Ferenc: A bezdáni Szentháromság fogadalmi kápolna

Népi va/lósossóg ci Kárpát-medencében 6. Krsta Sirizanin, Iso Blagovic, Sima Milosic, Subota Marinkovic, Novak Zavisic, Vasa Ugljcsin, Males Matkovic, Radojko Kraletic, Jovan Blagovic, Radosa Stanic, Marko Ilija, Subota Mirkovic, Stevvan Gavrilovic, Sekula Catic, Lazar Kunié, Nikola Rac. Az elkövetkező 10 évben valaminek történnie kellett a faluban, mert az 1720ban elvégzett összeírás szerint már csak 7 adófizető gazdát találtak. Ugyanakkor az 1727-ban elvégzett összeírás szerint 30, míg az 1728-ban elvégzett összeírás szerint már 40 családot vettek számba az összeírok Sterbaczon. Az írásos dokumentumok azt bizonyítják, hogy 1709 tavaszán a DunaTisza közén egy ragályos, fertőző betegség, a pestis pusztított. Még abban az évben járvánnyá fokozódott. Az elkövetkező években pedig olyan nagy volt a járványveszély Sterbacz környékén, hogy még Rákóczi kuruc csapatai is elkerülték a vidéket. Dr. Ballá Ferenc (Bezdán, 1930- ) bezdáni orvos 1993-ban a Bezdán története a kezdetektől 1914-ig című könyvében írja: „A szájhagyomány szerint egy évben a sterbaczi juhászok nyáját valamilyen járványos betegség pusztította. Mint ilyenkor általában szokás volt, a juhászok fogadalmat tettek, hogy ha megszabadulnak a vésztől, kápolnát emelnek valamelyik dombon. A szerencsétlenség elmúlt, ők pedig ígéretükhöz híven felépítették a kápolnát. Ez a kápolna, amely még ma is áll a Puszta utca és a Zombori út sarkán, a helység legrégibb kultúrtörténeti emléke." . .. Volvátz György (Bezdán, 1798- Bezdán, 1880) bezdáni plébános (18391880), Tolna vm. táblabírája, a bácsi felső kerület esperese és a kerület nemzeti iskoláinak felügyelője 1845-ben „ A Bezdánban létező Németek és Slavoniták törekvéseit sommáson esmértető jegyzék mindenkorra" című munkájában írja: „Végre megjegyzésre méltó a Templom tornyában lévő, ún. lélek-harang, melly 40 fontot nyom, mert ugyanis ez a Töröknek Magyar Országba dúlása által porig Semmivé tétetett Sterbacz falunak térin, melly most Bezdán Váróstul délre az erdő szélin szöllőnek használtatik, és régi pénzeknek található helye, egy kútban találtatott, amidőn ezen kút Török elmente után Pusztítatott. Ezen harang feliül a folytonos szóbeli hagyomány kezeskedik melly egyszersmind azt is állítja: hogy Sterbaczon mellyről Tktes Bács Vármegyének Jegyzőkönyve is említést tesz, Görög nem egyesült hitűek lakták hajdanta. írám 1845-k, évi Mártius 6-án Bezdánban Volvátz György bezdáni plébános cím mint fellyebb." 1718-tól a monostorszegi plébánián Augustin Benkoviae zombori Ferencrendi szerzetes megkezdte az anyakönyvek vezetését. Monostorszeg falu északi szomszédja Sterbacz falu volt. Az ottani kereszteltek anyakönyvéből megtudhatjuk, hogy 1723-ban a sterbaczi Mészáros Pál és Anna Mihály nevű fiát megkeresztelték. 68