Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6/II. Konferencia Pápán, 2002. június (Veszprém, 2004)

Szakrális helyek, építmények, ábrázolások. Liturgikus tárgyak, textilek - Balla Ferenc: A bezdáni Szentháromság fogadalmi kápolna

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6. Az első római katolikus magyar halászok, pásztorok — mind több telepes — Sterbacz faluba és Bezdán pusztára az 1710-es évek második felében Zala és Somogy vármegyékből érkeztek. Ezekre az adatokra támaszkodva megállapíthatjuk, hogy a bezdáni Szentháromság fogadalmi kápolnát a sterbaczi falu és Bezdán puszta halászai, pásztorai, földművesei építették, akik túlnyomórészt római katolikus horvátok (sokacok), kisebb részben római katolikus magyarok voltak, de volt köztük néhány görögkeleti vallású szerb lakos is. Mikor épülhetett a bezdáni Szentháromság fogadalmi kápolna? Erre a kérdésre is megkaphatjuk a választ az 1762-ben készült egyházlátogatás (Visitatio canonica) alkalmával készült jegyzőkönyvből. A latin nyelven készült irat szabad magyar fordítása szerint van Bezdánban a hívek által fogadalomból, mint egy 40-50 évvel ezelőtt épült Szentháromság kápolna, amiben időnként miséznek. Amennyiben az eddig ismert adatokat mind egybevetjük, akkor a bezdáni Szentháromság fogadalmi kápolna 1715 és 1720 között épült és így a Délvidék legrégibb megőrzött római katolikus népi építészeti emléke. A törökök kiűzése után vidékünkön a szilárd anyagból épült épületeket leginkább a lerombolt török épületek anyagából építették. Sterbacz faluban és Bezdán pusztán ilyen épületek nem voltak, de 4-5 km távolságra, Bartán vár omladékainál éppen elegendő tégladarabot lehetett összegyűjteni ilyen célra. A kápolna akkor még náddal volt befödve. A kápolna Sterbacz falu és Bezdán puszta határán épült fel, egy kisebb magaslatra, ahol védve volt a folyók áradásától. Körülötte kialakították első temetőjüket. A kápolna a temetővel tovább növelte a kegyhely iránti tiszteletet. Mikor pedig megszólalt a kápolna harangja, jelezve az időt (imára hívta a hívőket), az emberi élet fordulópontjait (halálozás), a különböző vészhelyzeteket (tűz, árvíz, viharellenség), az emberekben még jobban elmélyítette a kegyhely iránti áhítatot. Ezeket a spontán ájtatosságokat az elkövetkező években az egyház is szervezte. Ezt a célt szolgálták a kápolnával kapcsolatos körmenetek, a benne tartott szentmisék, stb. Arra a kérdésre, hogy miért éppen a Szentháromság tiszteletére emelték a kápolnát, csak annyit mondhatunk, hogy abban döntő befolyással lehettek a Baján és Zomborban működő Ferenc-rendi szerzetesek, valamint az a szokás, hogy a helységekben a pestisjárványok elmúlása után a Szentháromság tiszteletére valamilyen kegyhelyet építettek. 1742 őszén a Magyar Királyi Kamara újratelepítette Bezdán falut. Az első hullámban 60 római katolikus magyar család érkezett, az akkor még pusztának tartott területre, Baranya, Tolna, Veszprém és Somogy vármegyékből. Az újonnan érkezők szabadon költöző, robotra nem kötelezhető, szerződéses bér69