Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6/II. Konferencia Pápán, 2002. június (Veszprém, 2004)

Szakrális helyek, építmények, ábrázolások. Liturgikus tárgyak, textilek - Balla Ferenc: A bezdáni Szentháromság fogadalmi kápolna

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6. Ballá Ferenc A bezdáni Szentháromság fogadalmi kápolna Már a honfoglalás előtt Bodrogvár, mint szláv földvár, létezett. Körülötte alakította ki I. (Szent) István király Bodrog Vármegyét. A vármegye leggazdagabb része a középkorban a Duna, Vajas, Szék (a XV századtól Kígyós) és a Mosztonga folyók közötti rész volt ami a mai Délvidék északnyugati részét foglalja magába. A XIII. és a XIV században a vártól keletre és északra számos magyar lakosságú falu jött létre: Kengy, Szőllős, Hályszentlőrinc, Рака, Udvard, Bartány és Battyán. A török hódoltság idején ezek a falvak teljesen megsemmisültek. Ma Kengyia egy határrészt, a Bartán vár egy széles árokkomplexumot, а Рака domb egy határrészt jelöl meg, ahol tégladarabokat és emberi csontokat vet ki magából a föld (valamikor templom és temető volt itt). A török hódoltság idején ezekben a falvakban görögkeleti vallású szerbek telepedtek le. A zombori náhije 1579. évi defteré Battyán falu helyén Bezdán helységet nevezi meg, amelynek 4633 akcse adója volt. Ez az adó összeg megfelelt egy akkora falu adójának, amelyben kb. tű adózó ház volt. A faluban nem sokáig volt élet. 1590-ben a Zomborban tartózkodó török hadsereg tatár egysége egyik portyázása alkalmával teljesen elpusztította azt. Ettől az időtől kezdve 150 éven át, csak Bezdán pusztáról van említés a különböző okiratokban. A krusedoli (Szerem vm.) zárdában az ottani Szent Bazil rend szerzetesei által vezetett „Krusedoli pomenik", ami felöleli az 1606-tól 1665-ig terjedő időszakot, megemlíti, hogy adománygyűjtés céljából szerzetesei voltak Sterbacz nevű faluban is, amellyel északról Bezdán puszta határos. Sajnos a gyűjtés éve nincsen feltűntetve, de minden valószínűség szerint a XVII. század közepén lehetett. 1699-ben megkötötték a Karlócai békét, amelynek értelmében a Temesköz és Szerémség kisebb részétől eltekintve, egész Magyarország felszabadult a török uralom alól. Abban az évben készült összeírás szerint Sterbacz falunak 7 adófizető családfője volt. Feltételezhetjük, hogy ezek is görögkeleti vallású szerbek voltak. Ok az ún. Rákóczi-féle szabadságharcban a büntető hadjáratok idején kénytelenek voltak a kurucok elől elmenekülni. Ugyanakkor Horvátországból 20 római katolikus horvát (sokac) család menekült a Duna jobb partjáról a Duna bal partjára, vagyis Sterbaczra. Ezeknek már a nevét is ismerjük: Ugljesa, Strbcanin, Subota Kolar, Mihajlo Rac, Stevan Zivkovic, 67