Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6/II. Konferencia Pápán, 2002. június (Veszprém, 2004)

Napjaink vallásgyakorlata, vallásossága. Szakralizáció, deszakralizáció. Szórványosodás, szórványhelyzet, népesedési kérdések - Bogu Balázs: A Kárpátaljai Református Egyház és anyanyelvi oktatásunk

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6. 3. Hétvégi iskolák szervezése A konkrét szervezés első lépéseként a hétvégi iskolák megszervezése a fő cél. Ez a rendszer az Egyesült Államokban évtizedekig bevált. Igaz, ott egész napos az iskola: délelőtt tanulás, anyanyelv-ápolás, közös ebéd; délután szakköri foglalkozás (néptánc, mese, olvasás, dramatizálás). A hétvégi iskola nemzetünk reakciója, melyet az élet hoz létre. Ott ahol már a nagyapa is ukrán iskolába járt, ezzel a gondolattal inti le az anyanyelvi oktatást: „Hadd menjen ukrán iskolába, legalább megtanul ukránul". Az ilyen vélemény hátterében ott lappang az évek óta belénk vésett félelem, melyet az ukrán tantestület akadályozása is elmélyít. További gond, hogy a magyar elemi elvégzése után nincs helyben általános iskola. Ezt néhány autóbusszal meg lehetne oldani. A hétvégi iskola — ha a szülők igénylik — kinőheti magát magyar elemivé, majd ahol ez lehetséges, általános iskolává. Csoóri Sándor gondolata kell lebegjen a szemünk előtt: „... egy nyelv csak akkor marad fenn, ha teljes élet zajlik körülötte." 4. Speciális tanterv készítése A helyi adottságokat figyelembe véve ki kell dolgozni a hétvégi iskolák működési elvét és tanmenetét. ( A tanulók nyelvtudása; felekezeti megoszlás; a tanítás rendszere, körülményei, anyagi lehetőségei; a csoportok létszáma.) A tantervek révén a KMPSZ már összeállíttatta a kezdő csoportok tantervét. A többire pályázatot hirdetett. 5. A szcwànyoktatàs rendszerének megvalósítása, későbbi fejlesztése A hétvégi iskolarendszer kialakítása és fejlődése csak bizonyos szervezeti fokozatossággal lehet hosszú távon eredményes. Ezért figyelembe véve a helyi magyarság létszámát, a helyi állami és civil szervezetek közreműködését, a rendelkezésre álló anyagi fedezetet, lehet csak a tanévet átölelő prioritási sorrendet kidolgozni, felállítani. A 2002-2003-as tanévben hétvégi iskolát lehetne nyitni Fancsikán, Királyházán, Tekeházán, Minajban, Kajdanón és Ujbátyuban. A 2001-2002-es tanévben működtek hétvégi iskolák Nagybakosban, Nagybaktán (fenntartó: KMPSZ) és Bükén (KMPSZ). A tanulók létszáma és az igény növekedése folytán két-három év múlva lehetne elemi iskolát, majd általános iskolát nyitni. (Itt jegyezzük meg a Nagybakosi Ukrán Középiskolában 101 magyar gyerek tanul.) A Kígyósi Általános Iskolában 69 gyerek van, az első osztályban 16 gyerekből 12 magyar. Nagybakosban van egy általános iskola, amelynek növendékei nem anyanyelvükön tanulnak. Küzdeni kell értük! Gondot jelent az is, hogy az egyházi oktatási intézmények kiépítése felülről indult. Nem volt más kiút. A református egyháznak lelkészekre, hitok368