Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6/II. Konferencia Pápán, 2002. június (Veszprém, 2004)

Napjaink vallásgyakorlata, vallásossága. Szakralizáció, deszakralizáció. Szórványosodás, szórványhelyzet, népesedési kérdések - Balázs Kovács Sándor: A protestáns etika és a sárközi parasztság

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6. пак tudható be, hogy a szexuális viszonyt nem ritkán a nők kezdeményezték. "Én 1923-ban esküdtem, nősülni már jóval hamarabb! — Jegyezte meg kajánul adatközlőm, majd így folytatta: A komámasszony állandóan azt mondta — de ügyetlen vagy, de fösvény vagy! Nemcsak egynek kell az. Tán félted, hogy elkopik! Ne mindig paprikást egyél, kóstold meg a keszeget is! — Meg is kóstoltam. Tudja, az egyik jobban tálalja, mint a másik, és ami lopott az jobb! És igaz az a mondás: Aki egyszer megkóstolta a bátai keszeget, vágyik annak a szíve rá! Én is jártam aztán a komámasszony keszegére, csak amikor elköltöztünk, akkor szoktam rá a szomszédasszonyéra, mer az közelebb vót." (Báta) Bár messze földön híres volt a bátai paprikás és főként a keszeg, mely sok Ínyenc gyomrot vonzott, itt nem kulináris élvezetekről van szó. A keszeg, a vörös szárnyú keszeg, s általában a hal a népi szimbolika szerint a női szeméremtestet jelképezi más vidéken is. A férfiak élhetetlennek tartották, kigúnyolták az olyan társukat, akinek nem volt a felesége mellett szeretője.

2

" A következőképpen magyarázták ezt: "Az öreg högyre mentünk egyszer a feleségemmel cseresznyét szedni. Ahogy mentünk a szőlők között körösztül, a szomszédnak is vót olyan cseresznyefája, mint a mienk. Feleségem leszakajtott egy szemet róla. Azt mondja — te én megkóstolom, hátha ez jobb. — Pedig ugyan olyan cseresznye vót. Hát így vagyunk ezzel, megkóstoljuk a másét, hátha az jobb!" (Báta)

27 Régen vallásos indítéka is volt a családon belüli több gyermeknek. Ez az eszme sokáig élt a meg nem bomlott paraszti közösségekben, akik a gyermeket Isten áldásának tekintették. Az ettől való eltérés már az értékrend torzulását mutatja. "Az egyke természetellenes helyzetet teremtett a szülő és gyermeke között. A szülői szeretet két véglet között mozog: egyrészt elkeseredett harc a meg nem született gyermek ellen, másrészt a meglévő iránti majomszeretet (Az egyke) a szülőben nem lát mást, mint örökhagyót és nem győzi kivárni, hogy a vagyonnak korlátlan ura lehessen. Szomorú öregség vár az olyan szülőre, aki a gyereke kérésének enged, és már életében ráíratja a vagyont. Attól kezdve az öreg csak teher, és sokszor még jó szó sem jut neki."

2S Az egykezes összetett okokra vezethető vissza. Az egyke nem a legszegényebb rétegek között alakult ki, hanem azok körében, akiknek sikerült annyi földre szert tenniük, hogy a család szerényen, de nyugodt körülmények között élhetett. Ezek a családok rettegtek attól, hogy a nehezen megszerzett föld ismét eloszlik, a család visszasüllyed a szegényparaszti sorba. Azért igyekeztek egyetlen gyermeket nevelni, hogy az örökölhesse a viszonylagos jómódot. Az egyke azonban nem csak gazdasági kérdés, ennél sokkal súlyosabb társadalmi és erkölcsi kérdés. Valójában a falu megromlott közvéleményéről van szó, az ősi szemlélet megváltozásáról. A természetes hajlamok, ősi ösztönök, amelyekkel a természet azért ruházta fel az anyákat, hogy az életet védelmezzék, 356