Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6/II. Konferencia Pápán, 2002. június (Veszprém, 2004)

Napjaink vallásgyakorlata, vallásossága. Szakralizáció, deszakralizáció. Szórványosodás, szórványhelyzet, népesedési kérdések - Balázs Kovács Sándor: A protestáns etika és a sárközi parasztság

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6. különféle társadalmi okok miatt háttérbe szorultak abban a szemléletváltásban, amely az egykét létrehozta. Pl. A több gyermek miatt lehetetlenné válik a városias kényelem, az igényes öltözködés stb. Vasas Samu megkockáztatta azt a feltevést, hogy a Kalotaszeg sok faluját pusztító egyke kialakulásához nagymértékben hozzájárult a roppant költséges, drága népviselet is, amelynek előállítása óriási anyagi erőfeszítést igényelt, de amelyről lemondani senki sem akart. Ezt több gyermek esetében igen nehéz előállítani.

29 A sárközi viselet a kalotaszegi mellett a Kárpát-medence legdíszesebb, leggazdagabb, legdrágább viselete. Előállítása hasonlóan nagy erőfeszítést kívánt a szülőktől, amelyet levéltári forrásaink is megerősítenek. Tóth Mihály alsónyéki lakos levele szerint "oka annak, hogy én édes szüléimmel kellemetlenségben jöttem, nem más mint az mikép egy leány testvérem van, ki nem véve figyelemben szegény sorsunkat - a legelső gazdák leányaival kíván ruházatban versenyezni, ennél fogva azon napszámokat, mellyeket keres az általam eszközölt háztartási kölcségekkel közzé nem teszi, hanem magának külön elrakván, egy részt ez által nehezíti a ház fentartás költségét, más részt ezen keresménye elég nem lévén ruházatára, azt kívánna mikép én azon öszvegen túl, mit kézi munkáim keresményéből ruházatára adok - még minden szerzett marháim eladását eszközölném s abból őt kívánata szerént úri módon ruháznám. - Ezt azonban én kinek édes szüleimet, leány testvéremet, magam három tagú családját élelemmel, füttővel, ruházattal ellátni, ezen kívül egyházi, községi és császári királyi adózásaimat tellyesíteni kell és csupán magam keresményéből nem tehetvén, kívántam, hogy a közös kenyéren élő ház nép szükségeire fordíttassék, - azt pedig, hogy czifra ruháért a járó jószág végkép elpusztuljon, elleneztem, mire leány testvérem és édesanyám - ki most már örömest inkább lányát házasítaná fiúi a házhoz, engem pedig ki eddig a család fenntartója voltam, szélnek bosátani kívánna - fel haragudván, a külömben is természeti nyomorult édes atyámat ellenem felharagították."

30 Bizonyos fokig az egykézést a Sárközben visszavezethetjük a szabadság és függetlenség belső igényére is. Már a folyamat elhatalmasodásakor, az 187080-as években fölmérhette a sárközi parasztpolgár, hogy a számára idegen piaci erőkkel képtelen megküzdeni. Addig eredményesen harcolt, amíg csupán egy-egy uradalmi vagy állami rendelkezéssel kellett szembeszállnia, de amikor körülötte életszabállyá tornyosuló viszonyok magasodnak, nincs mit tennie. Földjéhez, amit eddig idegen nem háborgatott, mert nem tudta volna kiélni előnyeit, immár hozzáférnek az élelmesebbek: megveszik, s azon új életformát honosítanak meg, amely hajszásabb, s mit sem törődik évszázadokon át bevált hagyományokkal. Erre nincs más válasz, egyedül az elzárkózás: műveltség és intelligencia kérdése is, hogy a társadalmi nyomásra a közösség önkorlátozással felel. Hite szerint a szabadság, a függetlenség ugyan szemmel 357