Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6/II. Konferencia Pápán, 2002. június (Veszprém, 2004)

Napjaink vallásgyakorlata, vallásossága. Szakralizáció, deszakralizáció. Szórványosodás, szórványhelyzet, népesedési kérdések - Viszóczky Ilona: A hitgyakorlás formáinak változásai egy elöregedett közösségben

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6. A templomok búcsúi kiemelkedő ünnepnek számítanak. A rákói és különösen a szilasi új templom ünnepein ilyenkor más vallásúak is részt vesznek a templomi szertartáson. Az utóbbi években vált gyakorlattá a jelenlegi pap szorgalmazására, hogy az ünnep előkészületeként már az előeste megtartott szertartás is ünnepi jellegű és nagy hangsúlyt kap. Általában vendég papokat is meghívnak a templombúcsúra, valamint az előeste megtartott szent liturgiára is, akiket több falujukbeli hívük ugyancsak elkísér, akik részt vesznek az ünnepi szertartáson. Barakonyba is hasonlóan készülnek a búcsúra. A templom címünnepe: szeptember 8., az Istenszülő születése — Kisboldogasszonynapja. Ilyenkor a pap a családjával szintén a parókián ünnepel a meghívott vendégekkel és családi barátaikkal. A hívek szintén készülnek az előesti liturgiára, a vendégek jelenlétével méginkább emelkedetté válik számukra is az ünnep. Korábban is gyakorlatban volt a litiás ünnepeken az antidór-osztás (a megszentelt kenyérdarabok szétosztása). Az előző pap vezette be azt a liturgikus hagyományra épülő mozzanatot, amit a vallásos közösség elfogadott: a szentáldozást követően a megszentelt kenyér megmaradt darabjait a szentliturgián résztvevők között szétosztotta. Ezt, a közösség számára újabb szokást a jelenlegi pap is megtartotta és a hívek is igénylik.

18 Barakonyban meg kell említenünk a vallási ünnepek résztvevői között egy sajátos csoportot is, a faluba az 1980-as évektől megjelenő üdülőket. A megüresedő portákat ugyanis jobbára üdülőnek, hétvégi háznak vásárolták meg távolabbi városokból. A faluban időszakosan szabadságukat, a gyerekekkel a nyári szünetet töltik, alkalmanként egy-egy hétvégét tartózkodnak kint. Ilyenkor többen részt vesznek a templomi szertartáson is. Sokan egyéni vallásosságuk részeként kapcsolódnak a közösséghez, többen csupán érdeklődőként térnek be a templomba. Viszont megfigyelhető, hogy tisztelettel és megbecsüléssel viszonyulnak a helyiek vallásosságához. Tqbb családban átvették például a pászkaszentelés hagyományát és kifejezetten a húsvéti ünnep alkalmával utaznak ide, sőt a hajnali feltámadási szertartáson is részt vesznek néhányan. Hasonlóan vonzó ünnep számukra a falu búcsúja is. Ilyenkor a nagyünnepeken egyébként is mozgalmassá válik a falu, hiszen a legtöbb helyi családba ugyancsak hazaérkeznek látogatóba a gyerekek, unokák és igazi családi ünnepként töltik el a napot, közös templomlátogatással, bekapcsolódva a falu vallásos életébe. Az utóbbi években vált a kistáj kapcsolatrendszerében a vallási felekezetek közötti összetartás szép eseményévé a januári ökumenikus imahetek megtartása. Ezen a történelmi egyházak részéről a római katolikus és a görög katolikus papok, valamint a református lelkészek is jelen vannak. A különböző vallású hívek nagy érdeklődéssel vesznek részt ezeken a közös imaórákon, és 343