Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6/II. Konferencia Pápán, 2002. június (Veszprém, 2004)

Napjaink vallásgyakorlata, vallásossága. Szakralizáció, deszakralizáció. Szórványosodás, szórványhelyzet, népesedési kérdések - Viszóczky Ilona: A hitgyakorlás formáinak változásai egy elöregedett közösségben

Nép/ vallásosság a Kát pót-medencében 6. nagy szeretettel készülődnek egy-egy alkalom megrendezésére. A hívek még olyan falvakban is aktív résztvevői az imahétnek, ahol a római katolikus plébános maga nem vesz részt a rendezvényen. Az ökumenikus szertartásokon a barakonyiak is jelen vannak. Az imahét évenkénti sikerét nagyban elősegíti az is, hogy szinte valamennyi polgármesteri hivatal mikrobusza ilyenkor igénybe vehető az utazás megszervezésekor. A közlekedés megkönnyítésére más alkalmakkor szintén segítséget kapnak a hivataloktól, ha búcsúra utaznak vagy más vallásos eseményre kerül sor. Az 1980-as évek végétől évente sor került autóbusszal szervezett búcsújárásokra is, amelyekre az első években nagy részvételi kedv mutatkozott. Ez egy évtized alatt már kisebb létszámmal megszervezett utakra csökkent, amiben a költségek növekedése és az idős résztvevők egészségi, kényelmi szempontjai is közrejátszanak. Ezeken a búcsújárásokon elsősorban távolabbi búcsús központokba látogattak cl: Máriapócsra, Mátraverebély — Szentkútra. A máriapócsi zarándoklatról visszaútban gyakran Sajópálfalán is megálltak, amely korábban nem volt a barakonyiak által látogatott búcsújáró hely. A sajátos helyzetű parókiális község, Tornabarakony vallásos életében a XX. század második felében bekövetkezett változásokat a kistáji kapcsolatrendszer keretében is eredményesen lehet kutatni és további részleteiben vizsgálni. A közösségi vallásgyakorlási formák módosulását hozta magával a falu társadalmi átalakulása (hiszen az elöregedett településen rohamosan lecsökkent a lélekszám), ami egy másik település, Bódvaszilas estében is változásokat idézett elő, és a kialakuló új viszonyrendszerben új vallási igények megfogalmazásátjelentette. Ezek az együttható folyamatok indukálták a hivatalos egyházi struktúra változását, a kialakult helyzetben a megfogalmazott közösségi elvárások követését, az egyház válaszát. A jelenlegi kapcsolatrendszer működőnek bizonyul, a hívek igényei és a liturgikus szolgálat egyensúlya még megvan. A közösségi vallásgyakorlás egyes formái azonban a privát szférába kerülnek át, s egyre inkább előtérbe kerülnek a különböző közösségi és egyéni ájtatosságok, hangsúlyosabbá válik a Rózsafüzér Társulat működése, ezzel együtt pedig vezető egyéniségeinek szerepe. Ez a változási folyamat nem jelenti viszont egyértelműen a hitélet lazulását, de a hitgyakorlás egyéni igényeinek megfelelő formákban az egyéni vallásgyakorlás körébe helyezi a hangsúlyt.

19 Jegyzetek 1. Pirigyi István: A magyarországi görög katolikusok története. I-II. Nyíregyháza, 1990. 2. Cserbak András: A magyar görög katolikus népi vallásosság művelődéstörténeti háttere. In.: Tüskés G. (szerk.): „Mert ezt isten hagyta..."Tanulmányok a népi vallásosság köréből. Budapest, 1986. 275-311.; Bartha Elek: A bizánci liturgia nyomai a néphagyományban. In.: Tüskés G. (szerk.) i.m. 312-327.; Bartha Elek: A görög katolikus magyarság vallási 344