Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6/II. Konferencia Pápán, 2002. június (Veszprém, 2004)

Napjaink vallásgyakorlata, vallásossága. Szakralizáció, deszakralizáció. Szórványosodás, szórványhelyzet, népesedési kérdések - Viszóczky Ilona: A hitgyakorlás formáinak változásai egy elöregedett közösségben

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6. Az előbbiekben bemutatott strukturális átrendeződés alapján kialakuló, a közösségi vallásgyakorlás terén érzékelhető változások folyamatát néhány kiragadott példán keresztül szeretném felvázolni. Az egyházi szertartások rendjében Bódvaszilas, valamint Barakony viszonylatában van alapvető változás, és tapasztalható az újjá szerveződő közösség hangsúlyosabb szerepvállalása. Jelenleg Barakonyban vasárnapokon és egy hétköznapon lát el szolgálatot rendszeresen a pap. A nagyünnepeken is mindig a korábbiakhoz hasonlóan, az ünnep napján megtartja a szent liturgiáit. Például húsvétkor, a nagyhét jelentősebb napjain, nagycsütörtökön és nagypénteken mindkét templomban van szertartás. Nagyszombat már nem annyira ünnepi jellegű a hívek számára, így csak Szilason van alkonyati zsolozsma Szent Bazil liturgiával. Kiemelkedő azonban a húsvétvasárnap jelentősége, amikor a parókiális településen a hagyományosan megszokott időpontok és ünnepi rend domináns továbbra is a közösségi vallásgyakorlásban: hajnalban 3 órakor tartják meg Barakonyban a feltámadási szertartást, majd azt követően 5 órától Szilason van a feltámadási szertartás, a szent liturgia és a pászkaszentelés. (Bódvarákón ehhez hasonlóan zajlik az ünnep, de ott éjfélkor tudja megtartani a szertartást a pap.) A húsvétvasárnapi szent liturgiát és pászkaszentelést Barakonyban külön megtartják délelőtt 11 órától. Vasárnap este az alkonyati zsolozsmát (vecsernyét) már csak Szilason tartja meg a pap. Az ünnep további napjain, hétfőn és kedden szintén mindkét helyen van szent liturgia. A szertartások rendjének, gyakoriságának kialakításakor a közösség igényeit messzemenőkig figyelembe veszi a pap, különösen a jelentős ünnepek során végzi nagy körültekintéssel a beosztást (karácsony, húsvét, pünkösd). Az új helyzetet a barakonyi hívek elfogadták. Az egyházi év további fontos ünnepein is elvégzik a szertartást Barakonyban. így megtartják a vízkereszti házszentelést és természetesen az egyéb egyházi ünnepekhez kapcsolódó szentelményeknek is nagy a fontossága számukra (pl.: szenteltvíz, szenteltgyertya, szenteltbarka, -búza, -fű). Kialakult a két település között a rokonok meglátogatásakor a templomi szertertásokon való részvétel is. Gyakran kérik a pap segítségét, hogy átvigye őket Barakonyba vagy éppen Szilasra, és akkor többnyire részt vesznek az ottani templomban is a liturgián. A közösségi hivatalos vallásgyakorlás köréből ugyan elmaradtak — illetve csak alkalmanként kerülnek megtartásra — az utrenyék és a vecsernyék, de a korábbi rendben megszokott vasárnapi vecsernye után a templomban a Rózsafüzér Társulat vezetésével gyakorolt ájtatosság nem maradt el, az imádkozást továbbra is közösen elvégzik a templomban. A Rózsafüzér Társulat működése ebben a helyzetben hangsúlyosabbá válik és nagyobb szerepet kap a kisközösség előimádkozója. Alkalmanként néhányan közösen is imádkoznak. Napjainkban is megtartják a korábban kialakult gyakorlat szerint a májusi és októberi ájtatosságot a templomban. 342