Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6/II. Konferencia Pápán, 2002. június (Veszprém, 2004)

Szakrális helyek, építmények, ábrázolások. Liturgikus tárgyak, textilek - Szilágyi István: Ismeretlen kálváriák Vas megyéből

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6. Szilágyi István Ismeretlen kálváriák Vas megyéből A művészet, ezen belül is az építészet vizuális műfaj. Elsősorban látványa adja a művészi élményt, s a laikusok és a művészettörténészek is ebből indulnak ki, amikor egy-egy alkotásról véleményt mondanak. A kutatás is jórészt ezekre összpontosít, s ezekből próbál következtetéseket levonni, kapcsolatokat felvázolni. Számos ma már nem álló emlék azonban a maga korában jelentős hatással volt a művészi folyamatra, sőt annak sokszor fontos állomását jelentette, de ezeket a művészettörténészek szinte teljesen figyelmen kívül hagyják. Alig találkoztam pl. a román kori pornói három hajós ciszterci apátsági templom említésével, holott romjai még a XVIII. század végén is láthatók voltak. Ugyanez mondható el a vasvári káptalan egykori Szent Mihály-templomáról is. Annyira Ják van a középpontban, hogy az összes Vas megyei román kori templom kőfaragó munkáit a jaki műhelynek tulajdonítják, mintha a pornóit nem készítették volna hasonló tanultságú mesterek, akik működésére másutt is joggal gondolhatunk De ugyanígy vagyunk például az elliptikus kupolával lefedett templomterekkel is. Számon tartják a győri Karmelita-templomot, a pápai pálos (bencés) templomot, de soha nem említik a pécsi domonkosokat, holott az ő ma már nem létező barokk templomukat ugyancsak elliptikus alaprajzú kupola fedte. Ha ilyen a helyzet az építészet jelentős magyar emlékei esetében, érthető, hogy még inkább feledésbe mennek a kisemlékek, amelyek ezekhez hasonlítva méretükben valóban kicsik, anyagi értékük kevés, művészi értékükről pedig pusztulásuk miatt szinte semmit sem tudunk. Hasonlóan nincs igazából fogalmunk arról sem, hogy milyen volt a hatásuk a nép lelkületére, bekapcsolódtak-e, és hogyan a hívő közösség életébe, a jeles napok szokásaiba. Az elfelejtett kisemlékek szerteágazó csoportjából az egykor a Szombathelyi Egyházmegyéhez tartozó, a mai Vas megye területén állt kálváriákat választottam. A kevés irodalmi említést és a másutt felbukkanó szórvány adatokat a püspökség levéltárában lehetségessé vált kutatás eredményeivel tudtam kiegészíteni. Az egyes emlékekkel kapcsolatos ismereteim persze még így is töredékesek, de aligha remélhető, hogy egyfajta teljességig valamikor is el lehessen jutni Az egyes kálváriákat nem fontosságuk, földrajzi elhelyezkedésük szerint, hanem a települések betűrendjében tárgyalom. E kálváriák többségére Horváth Sándor közleménye

1 irányította rá figyelmemet, de célszerűnek lát33