Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6/II. Konferencia Pápán, 2002. június (Veszprém, 2004)

Szakrális helyek, építmények, ábrázolások. Liturgikus tárgyak, textilek - Szilágyi István: Ismeretlen kálváriák Vas megyéből

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6. szőtt velük részletesebben foglalkozni. Ő Batthyány József (1727-1799) győri nagyprépost, később erdélyi püspök, 1760-ban kalocsai, 1776-ban esztergomi érsek vizitációit nézte át. Ezek különösen azért értékesek, mert alaposságuk révén a történeti kutatás kiváló forrásai.

2 Ezek mellett esetenként későbbi vizitációkat, így pl. Sziiy János (1735-1799), az első szombathelyi püspök vizitációját is felhasználtam. Az egyházilag Hosszúperesztcghez tartozó Hosszúfalu (ma Vashosszúfalu) kálváriáját a Batthyány-féle vizitáció említi 1758. november 18-án. A település déli végén állt az út közelében.

3 Krisztus és a két lator keresztjével egy kálvária jelenetet képezett. A falu lakossága magyar volt és csaknem teljesen katolikus, akik saját templomot csak 1768-ban tudtak építeni. Földesuruk az Erdődy-család volt. A kálvária az évszázadok alatt elenyészett, mára semmi nyoma és a plébánia levéltárában sincs rá vonatkozóan semmilyen irat.

4 Ikervár jelentős település, a XVIII. század közepén a Draskovich-, később a Batthyány-család egyik uradalmának központja is volt. Lakói magyarok, döntően katolikusok. Az ikervári kálváriáról viszonylag többet tudunk, ha kialakításáról nem is maradtak fenn adatok. Az 1758. szeptember 7-én megtartott Batthyány vizitáció szerint a mezővároson kívül, attól északra található három feszülettel, de a szövegből a temetővel való kapcsolata nem egyértelmű.

5 A lakosok 1775-ig a templom körül temetkeztek, 1775-től pedig a Kálvária domb mellett. Batthyány József Sándor 1807 táján adta ki az un. „zsidahói levelet", amiben többek között az új (ma is létező) temető területét a településnek adományozta. Ide 1807. február 8-án temettek először.

6 Nyilván a korábbi helyet hamarosan felhagyták, és ez a kálvária pusztulásához is vezetett. A kálváriát a II. József-kori első katonai felvétel ugyancsak tartalmazza, de a felirat nélküli rajzjel önmagában nem volt egyértelmű,

7 s ezért sem szerepel a korabeli kálváriák adattárában.A helyet máig élő földrajzi név nem őrizte meg, de magában a vizitációban szerepel „A Kálváriánál...", „Item Cálváriánál..."

8 helymegjelölés, később pedig a „Kálvária gyep" elnevezés is felbukkan.

9 Kálváriaként szerepel a második kataszteri térképen is, ma Konvenciós földek-ként ismerik.

10 Az egykori bencés apátságáról híres település, Ják legjelentősebb földesurai a mindenkori jaki apátok voltak. A település maga magyarajkú, katolikus. Batthyány 1756. október 20-án megtartott egyházlátogatása" szerint az itteni kálvária a Szent Patrik és Lénárd-kápolna környezetében állt a mezővárostól nyugatra. A kápolnát remete is őrizte, akit ekkor Acteon Kaldenbeknek hívtak. A kálvária számára valószínű egy kisebb magaslatot készítettek, amin Krisztus és a két lator keresztje állt. Ezek nem fából, hanem kőből lehettek, amire egy kiállításon bemutatott töredék utal.

12 34