Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6/II. Konferencia Pápán, 2002. június (Veszprém, 2004)

Napjaink vallásgyakorlata, vallásossága. Szakralizáció, deszakralizáció. Szórványosodás, szórványhelyzet, népesedési kérdések - Szőke Anna: Az egyház visszaszorulása és az egyén vallási élete a Versec környéki magyarságnál a XXI. század elején

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6. A templom főbejáratának jobb oldalán van a mozdítható Mária-oltár, amelyet Űrnapkor a templom közepére helyeznek és virággal díszítenek. Ebből a megszentelt virágból a hívők visznek haza, koszorúba fonva felakasztják a gangon (nyitott folyosó), vagy a konyhában és viharkor, villámláskor meggyújtják, hogy a füstje elvigye a vihart. Versecen szeptember 14. a Kiskápolna búcsúja, a Verseci hegy oldalán. Sokan a hívők közül még ma is gyalog teszik meg az utat fel a hegyre, amely kb. 250 méter magasan van. Lépcső vezet fel, de autóval is megközelíthető. 1965ben fölszámolták a városi temetőt. A halottakat hozzátartozóik áthelyezhették a román-szerb pravoszláv temetőbe. A sírhelyekkel együtt a nagykeresztet is átvitték az új temetőbe, amelyet a hívők gondoznak. Az itt megmaradt gazdag síremlékekből (kiknek már nem volt hozzátartozója, többnyire németek) építették ki a lépcsőfeljáratot a kápolnáig. Az idősek emlékezetében világosan él még az emlék, amikor ezt az utat sokan térden haladva - így vezekelve - tették meg. A kápolnához, amely 1720 és 1729 között épült, kálvária vezetett fel. Töredékei még ma is láthatók. 1984-ben közadakozásból újabb keresztúti állomások-stációk épültek. Sajnos a Balkáni háború (1991-2000) vandalizmusa ezt sem kímélte. Szétverték a képeket. Mindettől eltekintve nagypénteken a keresztúti ájtatosságot elvégzik. A verseciek tömegesen zarándokolnak fel a hegyre, a kápolnához. 1990-ben felelevenítették a búcsúi körmenetet, gyertyákkal, lobogókkal. A szakrális esemény a templom falai közül a város utcáira is kikerült. Versecen vallásgyakorlási alkalmat jelent a májusi ájtatosság, melyen a hívők részvétele a legtömegesebb. 50-60-an vannak jelen. Valamennyivel kevesebben az októberi ájtatosságon és a luordesi kilenceden. Többnyire idősek végzik. Koncz Tibor atya szerint az 1970-es évekig a szülők tudták befolyásolni a gyerekeket. Addig rendszeresen jártak templomba. A szakrális események közül a házszentelés Nagyszered, Bóka, Versecvát (Vaun) és Fejértelep települések magyar lakosainak szokásrendszerében még él, azaz a kilencvenes években a magyar lelkészek érkezésével újraélesztették. Vatinban és Nagyszereden mindig is élt. Kérésüket eljuttatják a kántorhoz, s az továbbítja a plébánosnak. De lokálisan is jelzik. A kapura fehér krétával vagy mésszel kb. 20 x 10 cm-es keresztet festenek. A házszentelés évente ismétlődik, s vízkereszthez kapcsolódik. Ritka az a magyar család, amelyik nem igényli a házszentelést. Ezáltal is közelebb kerülnek a paphoz és a kántorhoz. A Versec környéki kis településeken nincs orvos, néhol még helyi önkormányzati képviselet sem. Itt a kántor az első ember a faluban. Szerepe felnagyítódik. Személye köztiszteletnek örvend. Érte aggódnak, ha beteg. Mély megrendüléssel közlik az odalátogatóval, ha éppen beteg a kántor, vagy elutazott. A házszentelés egy olyan alkalom, amikor mindenki otthonában fogad326