Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6/II. Konferencia Pápán, 2002. június (Veszprém, 2004)

Napjaink vallásgyakorlata, vallásossága. Szakralizáció, deszakralizáció. Szórványosodás, szórványhelyzet, népesedési kérdések - Szőke Anna: Az egyház visszaszorulása és az egyén vallási élete a Versec környéki magyarságnál a XXI. század elején

Népi vallásosság о Kárpát-medencében 6. hatja a vallási előkelőségeket. A házszentelésnek megvan a hivatalos ára, ame­lyet előre közzétesznek a vasárnapi szentmiséken. Aki igényli, az befizeti. A legszegényebb családok részére összeadják a pénzt. Emellet egyéb ajándékok­kal is kedveskednek az egyházi méltóságoknak. Házszenteléskor a pap az ajtóra krétával felírja az évszámot és a G.M.B. kezdőbetűket. Szenteltvízzel megszenteli a lakást és megáldja a benne lakó­kat. A szokásról azt tartják, hogy védetté válik a ház a tűzvésztől, a villámcsa­pástól és egyéb elemi károktól. Templombúcsúra mindenhol és mindenhonnan hazalátogatnak a családta­gok, közeli és távoli rokonok. Kirakodóvásár, ún. bazárosok nincsenek. Leg­nagyobb esemény ilyenkor, hogy a szentmisén vendégpap is van. Ha a püspök is ellátogat hozzájuk Nagybecskerekől a búcsú napján, azt évekig emlegetik, mesélik. A májusi és az októberi ájtatosságot a templomokban végzik. Mindig van, aki kinyitja a templomot, ha a kántor nem ér rá, legyen szó bármelyik településről is. Közösségi vallásgyakorlásuk itt is erősítést nyer. Az ünnepteremtő erő belőlük nem hiányzik. Sajátos célja van a Gyuris plébános által indított családi hétvégeknek. 1999­ben, a NATO bombázások befejezése után kezdeményezte a hétvégi kirándulá­sokat azzal a céllal, hogy lekösse a családokat, illetve elvonja figyelmüket a tele­vízió adásaitól, s hogy érzelmileg a gyerekekre irányítsa a szülők figyelmét. A közeli kirándulóhelyekre szervezetten, öt-hat család szívesen társulva, vett részt az újszeríí, a verseciektől idegen szórakozási lehetőségeken. Gyermekjátékokat játszottak, beszélgettek a Bibliáról, helytörténeti ismereteket szerezhettek. A ta­lálkozóknak a hideg őszi időjárás sem vetett végett. Megtalálták helyét az együtt­létnek: a kántor közreműködésével énekeltek a templom gyönyörű hangú orgo­nája mellet, de a parókia fűtött hittanterme is rendelkezésükre állt. Az etnikai fennmaradáshoz szükséges alapot a verseci plébános megtalálta. Az új nemzedékek már olyan élettérbe születtek, ahol értékrendjük a család morális és kulturális értékrendjétől függ, attól, hogy a család milyen mérték­ben lojális nemzeti kultúrájának és vallási hagyományainak fennmaradásához. A vallás integrációs ereje legerőteljesebben Udvarszálláson jut kifejezésre. A települést körbefogó román, szerb és cseh falvak között mintegy tengerszem van jelen. A faluból kivezető földút a román határig mindössze egy kilométer. A környező települések: Bánátszabadka (szerb), Sztázsá Straza (román), Jaszenovo-Jasenovo (szerb), Fábián - Fabijan (cseh), Vojvodinc (román), Kustyin - Kuscin (román), Jám-Jam (román). A legközelebbi nagyobb város, Versec 45 km-re van. Elsőáldozáskor összevárják a harmadik és negyedik osztályt, s együtt ál­doznak a kis létszám miatt. 2000-ben két gyermek született, az egyik szerb. 327

Next

/
Oldalképek
Tartalom