Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6/II. Konferencia Pápán, 2002. június (Veszprém, 2004)

Napjaink vallásgyakorlata, vallásossága. Szakralizáció, deszakralizáció. Szórványosodás, szórványhelyzet, népesedési kérdések - Szőke Anna: Az egyház visszaszorulása és az egyén vallási élete a Versec környéki magyarságnál a XXI. század elején

Nép/ vallásosság a Kárpát-medencében 6. nemzetiségű pap helyett vállalta el a 270 lelket számláló kis település vallási gondviselését. A verseci neogótikus kéttornyú templom 1117 négyzetméter. Védőszentje: Szent Gellért püspök és vértanú. A templombúcsú napja szeptember 13-14. A hegyi Szent Kereszt kápolna búcsúja. A használatos liturgikus nyelv a magyar, búcsúkor a horvát és a német is. 1991-ben a lakosok száma: 36 940, ebből 2 100 magyar. FEJÉRTELEP Nem messze az Al-Dunától a delibláti homokbuckák keleti oldalán 1896ban jött létre az új település. A 472 lakosból 312 magyar. Sorsuk megpecsételődött, amióta nincs magyar oktatás. Az oktatás közjogilag Uljmához tartozik, s bár hivatalosan nincs megszüntetve a magyar tagozat, szakkáder hiányában csak szerb nyelven folyik az oktatás összevont osztályokban. Egy nyelvsziget, körülvéve szerb és román településekkel. Új templomuk Árpádházi Szent László tiszteletére épült 1994-ben. Plébánosuk ft. Fiser János Székelykevéről kéthetente, vasárnap délutánonként tart liturgiát. Egészen csekély a létszáma az ortodox és a református híveknek. A gyors átalakulás, alkalmazkodás megértéséhez be kell tekintenünk a családok életébe a két világháború között. Tesszük ezt a teljesség igénye nélkül. Az idősek elmondásaiból az elviselhetetlen szegénység fájdalma áramlik. A kommunista rendszer kínálta jobblétet menedékként élték meg. A bármi árán is biztosítani gyerekeiknek a jobb megélhetést háttérbe szorította, majd feledtette a hagyományos magyar családok életmódját. A kérdéskör tanulmányozásakor megkerülhetetlen a múltba való visszatekintés: „A németek és a magyar nagyobb gazdák idetelepítették a szegínyeket, mint munkásokat, hogy jó bortermelés lesz. Öreg Susarában (Fejértelep neve a szóhasználatban) csináltak házat, olyan gunyhókat a partoldalba. Télen mentek a németekhez alamizsnáé dógozni, hogy nyáron kapjanak munkát. A magyarok itt úgy le vótak nyomva, hogy soha úgy. Beépítették a homokpusztát, hogy megfogják a homokot. A vármegyék java része ott maradt az oláhnál." Varga József, 1925-ben született Fejértelepen. „Nyócan vótunk testvérek. Az anyám könyves asszony vót, megtanított bennünket imátkozni..(tudott olvasni). Nagygájon születtem (Veliki Gaj, 898 szerb lakos és 14 magyar, 1991-е népszámlálás adatai), a Bozsing tanyán (Bozing).Mink mindnyájan cselédek vótunk. Én lóhajtó vótam má ötéves koromba. Szántottam, vetettem a tanyán. Kiskoromtú nyűg vót a nyakamba. Aszta (azután) 1929-ben Bókára gyüttünk, a Props tanyára. Szógáni gyüttem, cselédnek. Ott két évig vótam, oszt onnét ementem egy zsidó házhó, a 324