Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6/II. Konferencia Pápán, 2002. június (Veszprém, 2004)

Napjaink vallásgyakorlata, vallásossága. Szakralizáció, deszakralizáció. Szórványosodás, szórványhelyzet, népesedési kérdések - Kriza Ildikó: A májusi nagyáldozat és a Székely himnusz

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6. A folklorizálódásnak újabb bizonysága, hogy másik két versszak is született. Ki tudja innen merre visz a végzet Országhatáron, óceánon át. Jöjj hát királyunk, itt vár a te néped, Székely nemzeted Kárpát-bérceken. Édes Szűz Anyánk, könyörögve kérünk. Mentsd meg e népet, vérző nemzetet, Jussunk e honban magyar-székely földön Szabad hazában éljünk boldogan. Már mástel ezer év óta Csaba népe Sok vihart élt át, sorsa mostoha. Külső ellenség jaj, de gyakran tépte, Nem értett egyet otthon sem soha. Hős szabadságát elveszte Segesvár, Mádéfalvára fájón kell tekints, Földed dús kincsét népek élik, dúlják, Fiaidnak sokszor még kenyérre sincs. Van a Székely himnusznak rövid és hosszúnak nevezett változata. A hosszú változatban a Székely himnusz minden negyedik sora után a „Maroknyi székely..." kezdetű sorok következnek. így valójában 12 négysoros versszakot adnak elő a lényegében alig módosított Mihalik-féle dallamra. A Székely himnusz két háború közti terjedését a cserkészet, erdélyi származású értelmiségiek segítették. Ismerték és énekelték nevezetes ünnepeken, úgy, ahogyan az a himnuszt megilleti. így például egyik Dunántúlon élő erdélyi származású család visszaemlékezése szerint Szilveszterkor rendszeresen elénekelték a Székely himnuszt. Erdélyben tiltott irredenta ének volt. Visszaemlékezések tanúsítják, hogy csak titokban, szűk körben énekelték. Csak azok tudták, akiknek körében a revízió iránti igény is élt. Vallomás szól arról, hogy a Kalot (Katolikus Legényegylet) eucharisztikus konferenciáról hazamenő tagjai tudatosan terjesztették Erdélyben. 1940 után, a bécsi döntést követő néhány évben az észak-erdélyi iskolákban sok helyen kötelezővé tették az iskolai éneklést. Élnek még azok a hajdani tanulók, akik a nehéz dallamot hamisan énekelték, mások előtt nevetségessé válva. Emiatt kialakult negatív érzés évtizedek múltán sem tűnt el. Magyarországon, Romániában a szocializmus idején tiltották előadását, és mint hajdan a szabadságharc utáni megtorlások idején büntettek a Kossuth nóták fütyüléséért, 1945 után a Székely himnusz ismerete súlyos retorziókat vont maga után. A tiltás nyomán a rendszerváltozás előtti években a magyarság összetartozás tudatának kifejezőjévé lett. 1989-ben Nagy Imre temetésén a Himnusz, Boldogasszony anyánk és Szózat mellett énekelték. 1990 decemberében a romániai események figyelői a Hősök terén énekkarral hangszeres kí297