Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6/II. Konferencia Pápán, 2002. június (Veszprém, 2004)

Napjaink vallásgyakorlata, vallásossága. Szakralizáció, deszakralizáció. Szórványosodás, szórványhelyzet, népesedési kérdések - Kriza Ildikó: A májusi nagyáldozat és a Székely himnusz

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6. sérettel tömegesen énekelték: „Ne hagyd elveszni Erdélyt Istenünk." Politikai kiállást fogalmaztak meg a Székely himnusz eléneklésével, és érdektelenné vált, ki a szerzője, milyen céllal íródott annakidején. Jegyzetek 1. Raffay Brno: Magyar tragédia. Trianon 75 éve. Budapest. 1995. Ránki György (főszerk.): Magyarország története. VIII. Budapest. 1989. 2. Mikes Imre: Nagymagyarországtól Nagyromániáig. (Brassó 1931.) Sepsiszentgyörgy. 1996.267. 3. A népszámlálási adatokból utólag levont következtetések 200 000 bevándorlót említenek, mert ennyivel gyarapodott egy évtized alatt a Trianon utáni országrész felnőtt lakossága a háborús veszteségek ellenére. 4. Csanády György, Incze Antal, János Áron, Kolosváry-Borcsa Mihály, Zakariás Gergely Sándor. 5. Csanády György: A májusi nagyáldozat ceremóniája. Anno 192

1. Budapest. 194

1. 4. 6. (göcsi) Csanády György 1895. február 23-án született Székelyudvarhelyen és 1952. május 3-án halt meg Budapesten. 1916-18 között az orosz hadműveletekkel eljutott Odesszáig, 1918-ban Piávé mellett megsebesült, onnan tért vissza. 1928-tól a rádió rendezője. Versei számos napilapban, folyóiratban megjelentek, önálló kötetei: Az évek (versek) 1911-21. hn. 1922., Versek. Budapest. 1922., Álmok. Budapest. 1926., Ének. 1929-30. Kecskemét 1934. Alapító szerkesztője az Új Élet és a Híd с folyóiratoknak. Jelentős tanulmánya Az erdélyi próza Magyarországon a Híd című folyóirat első évfolyamában 1927-ben jelent meg. 7. Az Erdélyi Szövetség 1939-ben 54 különböző egyesületet tömörített. Ezek közé lépett a SZEFHE, de a csatlakozással önállóságát nem adta fel. 8. Rajk László belügyminiszter utasítására 1946. június 14-én azonnali hatállyal bezárták a Liszt Ferenc téri Székely házat. 9. A tájékoztató írást a sajátos hangvétele miatt kell figyelemre méltatni: „Legyen a tiétek minden áldás riadó ősök, kik dobbanó egészségiek megfáradt erejét Hadúr elé vittétek Áldozatra. Harcba, becsületben előjáró nemzetségfők elől botokkal, okos Táltosaitok áldozó hitükkel vezettek, kormányoztak, indítottak ezer évnek elébe....A munka vége messzi, de közel sok a tennivaló , s azért a földért a verejték se kár. Hát hulljon a verejték, hulljon a vér is, minden cseppjében egy új mag kél ki, minden új mag az erdőt sokasítja." Incze Antal: Szefhe című írása az Új Élet 1922. május 21- számában jelent meg az előző napi ünnep, a nagyáldozat élményével. 10. Kolosváry-Borcsa Mihály 1896-ban született Kolozsváron, a katonai pályáját a Trianoni békeszerződés után feladta, és a két háború közti időszak ismert sajtópolitikusa lett. Az Imrédy kormányban vállalt sajtóigazgatói munkája miatt 1946. dec. 6-án a Népbíróság halálra ítélte, kivégezte. 11. Bethlen István és Teleki Pál a SZEFHE rabonbánja volt, vagyis legfőbb tanácsosként, vezetőként tisztelték őket. Bethlen István iránti megbecsülést jól mutatja Szegedy Maszák Aladár személyes hangú visszaemlékezése, aki szerint a békekoncepciót illetően ő volt „Magyarország leghatalmasabb embere" (Szegedy Maszák Aladár: Az ember ősszel viszszanéz... Budapest. 1996. 1996. II. 150.) 12. Szegeden nyílt meg a Bocskai Kollégium 1928-ban, amelyet állami segítséggel létesítettek a menekült fiatalok részére. 12/a v. ö. 5. jegyzet 13. Dümmerth Dezső: A nemzethalál víziója és Trianon, in: Trianon Kalendárium Budapest. 1998. 11., A román irredentizmusról, a gyulafehérvári határozatról a trianoni események visszhangjáról 1. Mikes Imre i.m. 1996. A rendszerváltás előtt megszaporodtak a hivata298