Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6/II. Konferencia Pápán, 2002. június (Veszprém, 2004)

Napjaink vallásgyakorlata, vallásossága. Szakralizáció, deszakralizáció. Szórványosodás, szórványhelyzet, népesedési kérdések - Demeter Éva: Egyetemi hallgatók megtérés-történetei

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6. nem mindegy, hogy hogyan élek". A változás a viselkedésében következett be, nyafogós kislány volt, az édesanyja meséli, hogy nagyon megváltozott. G. L. olyan katolikus családban nőtt fel, ahol a vallásgyakorlatnak hagyománya volt. Nem történt megrázó eset az életében. A vallásos életformával a serdülőkorban fordult szembe, viszont a korszak végén megszűnt ez a tiltakozás. A fordulat nem kapcsolódik sem eseményhez, sem élményhez, sem érzéshez, csupán az életforma, illetve a gondolkodásmód változása jelezte: "akkor valóban volt egyfajta megtérés, de ez úgy jelentkezett, hogy mit tudom én, az azelőtti ivászatot elítéltem, vagy ha esetleg sörhöz nyúltam, vagy bármihez, mindig megkérdeztem magamban, hogy jó-e, amit csinálok. " Éppen azért, mert nem köthető konkrét fordulóponthoz ez a változás, megkérdőjelezi azt, hogy meg van-e térve. Akik nem vallásos családban nőttek fel, azok különböző alkalmakkor kapcsolatba kerültek a mozgalom tagjaival. Az egyik esete ennek a kapcsolatnak az, amikor kollégiumban laknak együtt megtértekkel. A másik lehetőség az, amikor a mozgalom tagjai elhívják az általuk szervezett táborba a vallásukat nem gyakorló barátaikat. Ilyen esetekben általában szembesülnek a kívülállók egy másfajta életvitellel és világfelfogással, amit pozitívnak tartanak. A közösségben egy másfajta identitásmintát ismernek meg, ennek hatására változtatják meg saját identitásukat, és a minta alapján szerkesztik meg új identitásukat. Gy. A. sem tudja dátumhoz kötni a megtérését. Ő már középiskolás korában kapcsolatba került egy olyan lelkésszel (H. L.), aki az ébredési mozgalom részese. Az ő családjának az életét látva értette meg, hogy nemcsak világfelfogás, hanem életmód is a keresztyénség. Látta a különbséget a saját családjának illetve a lelkész családjának a konfliktusmegoldó stratégiája között: a lelkészek Isten elé vitték, azaz egy harmadikkal beszélték meg a problémáikat. A lelkész által irányított ifjúsági bibliakörökön részt vett, elment egy táborba velük, amelyet Görgényszentimrén szerveztek. A tábor folyamán tért meg, de nem tudja, hogy milyen Igének, milyen történetnek a hatására: "ebben a táborban egyszeresük ki tudtam mondani azt, hogy én Istenhez tartozom. De ez nem ilyen fogadalom vagy nem ilyen nagyon nyilvános helyen, hanem egyszer egy imádságban és végülis tényleg nem tudom elmondani hogy hogyan történt meg ez a változás bennem. " Azóta a felét sem tudta alkalmazni annak, amit a táborban és a lelkésznél látott, de próbálja. G. T. gyerekkorában a nagyszülők révén vett részt a vallásos életben, de a szüleihez kerülvén, megszakadt a kapcsolata az egyházzal. Akkor homályos történet volt számára a Biblia, "télapószerű istenképről" beszél. Kolozsvárra került az egyetemre, ahol a bentlakásszobában megtért emberekkel lakott, mégpedig olyanokkal, akik egy bizonyos lelkész (H. L.) hatására tértek meg. 269