Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6/II. Konferencia Pápán, 2002. június (Veszprém, 2004)

Napjaink vallásgyakorlata, vallásossága. Szakralizáció, deszakralizáció. Szórványosodás, szórványhelyzet, népesedési kérdések - Csáky Károly: XX. századi gyógyítók néhány Ipoly-menti faluban

Nép/ va//ósosság о Kárpát-medencében 6. Csáky Károly XX. századi gyógyítók néhány Ipoly-menti faluban A házi gyógymódok alkalmazása aránylag az Ipoly mentén is hosszú időn át fennmaradt, hozzávetőlegesen a XX. század közepéig tartott. Az orvosi ellátás ugyanis vagy nem volt biztosítva, a kellő hálózat nem épült ki, vagy elérhetetlen volt a szélesebb néprétegek számára. Még a két világháború között is csak nehezen fordultak orvoshoz. Ehhez természetesen hozzájárult az élettel és a halállal kapcsolatos felfogás, a hagyományos szemlélet, s a dolgok anyagi vetülete is. Az 1960-as évektől mindez azonban jelentősen megváltozott: a házi gyógymódok egyre inkább háttérbe szorultak. A gyógyító eljárások legtöbbje csupán torz alakban maradt fenn: az eseteket, eljárásokat múltban megtörtént jelenségekként adták elő az adatközlők; praktizáló gyógyászokkal alig-alig lehetett találkozni. Természetesen nem merült minden a feledés homályába: egyes helyeken évekig kísérleteztek még a házi gyógymódok kipróbálásával. Gyűjtéseim során a hetvenes-nyolcvanas években is találkoztam még néhány olyan adatközlővel, akik saját gyógyulásaikról, közvetlen hozzátartozójukkal megtörtént esetekről tudtak részletesen beszélni. De találkoztam egy-egy hajdani gyógyító-asszonnyal, sőt napjainkig praktizáló gyógyítóval is.

1 Közismert előttünk, hogy a népi gyógyászathoz kötődő hiedelem- és tudásanyag „kétrétegű": a gyakorlati tapasztalatokból táplálkozik, azaz racionális, de épít a hiedelmekre, azaz irracionális gyógymódokra is.

2 Dolgozatomban elsősorban olyan gyógyítókról szólok, akiknek praktikái több archaikus elemet is őriznek, tudásuk elsősorban a hiedelemvilágban gyökerező irracionális ismeretekből táplálkozik. A hitvilág elemei mindenekelőtt a szemmel verés gyógyítása körüli praktikákban maradtak fenn. A gyógyítók alkalmazzák például az analógiás, az érintéses és a parcionális mágiát, a mágikus erővel bíró eszközöket és a ráolvasást egyaránt. Találkozva ezenkívül más betegségek egyéb gyógymódjaival is, sikerült lejegyeznem olyan archaikus és irracionális praktikákat, mint a betegség fához küldése, erdőbe kergetése; tüzes sarlóval, Ipoly-vízben főzött rókakoponyával való elmulasztása stb. Sok esetben a tételes vallás is érezteti hatását a gyógymódokban, hisz az adatközlők legtöbbje katolikus vallású asszony. Mindez a hiedelmek szívósságát, a profán és szent találkozását, nem utolsó sorban pedig a gyűjtések aktualitását igazolja.

3 235