Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6/II. Konferencia Pápán, 2002. június (Veszprém, 2004)
Napjaink vallásgyakorlata, vallásossága. Szakralizáció, deszakralizáció. Szórványosodás, szórványhelyzet, népesedési kérdések - S. Balázs Lívia: Vallási elemek egy népi gyógyász tevékenységében
Népi vci/íásossóg a Kárpát-medencében 6. rozta. így: gyermekkorában a magányra való hajlam, a meg nem értettség, a betegségektől való szenvedések, látomások, halálközeli élmények. A napokig való eszméletvesztés, a rejtezés az ő életútjában nem jelenik meg. A földönkívüliek írómédiumaként sajátos tudományos és vallási ismeretanyagot jegyez le, azzal a céllal, hogyha „elérkezik az ideje" az emberek elé tárja. Teljes világképében — amelynek ismertetésére itt nem kerülhetett sor — a katolikus elemek mellett a spiritualizmus, a védikus irodalom, főképp az Advaita Vedanta 2 * elemei keverednek egymással. 21 ' Álljon itt zárszóként vélekedése önmagáról, amely úgy hiszem, szemlélteti kedves, őszinte, természetes egyéniségét: „Én Istennek köszönhetem, hogy ez vagyok. S azt is el kell, hogy hidd, hogy én egy egyszerű lélek vagyok. Nem vagyok tanult és mégis olyan dolgoknak vagyok tudója, hogy csoda. De nem szabad nagyképűnek lennem, sem megharagudnom senkire, ha nincs hozzám hite. Nekem gyógyítani kell, segíteni ezen a sok nyomorúságon, ez az életem, ezért vagyok itt." Jegyzetek 1. Thompson, Richard L.: Idegenek. Budapest, 1996. 377. 2. Küllős Imola: Borku Mariska, egy parasztpróféta tevékenysége és hatása a Kárpátalján. In.: Vallási néprajz V. Debrecen, 1991. 342. 3. Az ufo-irodalomban „az 1950-es években megjelenő könyvekben, amelyekben a kiválasztottak élményeiket írták le, első helyen szerepeltek a földönkívüli lényekkel történő találkozás fantasztikumba hajló elbeszélései. Ezzel ellentétben a mai kapcsolatfelvételek (1990-es évek) szinte teljes mértékben a telepatikus kontaktusra vagy az író-médiumságra szorítkoznak." A világ leghíresebb ufo-dossziéi. 4. Kiválasztottak, (szerk. Kriston Ede) Budapest, 1998. 24. A fent említett műben Kriston Ede több olyan író-médiumot is megemlít, akik állításuk szerint földönkívüliek üzeneteit írták le. így: George King 1954-ben a Vénuszról, E. Castillo Rincon 1961-ben az Andromédáról, Helena Gustavsson 1975-ben a Bika csillagkép egy bolygójáról, William Herrmann 1977-ben a Zéta Reticuliról (Thompson ezt a találkozást 1978-ra írja. i.m. 170.) érkező földönkívüli látogatók sugallatára írtak. Moody, Neale Donald Walschról tesz említést, aki a Beszélgetések Istennel című könyvéről „azt állítja, hogy az anyagot közvetlenül Istentől kapta." Moody, Raymond A.: Ki nevet a végén? A halálközeli élmények, látomások és egyéb paranormális jelenségek új filozófiája. Budapest, 2001. 46-47. Jane Roberts írónő, akinek egy Seth nevű szellemi lény diktálta műveit, és Shirley Maclaine színésznő műve, amelyet a túlvilágról mondtak neki tollba, ugyancsak híressé váltak ebben a műfajban. Waldrich, Hans-Peter: Ezoterika. Budapest, 1991. 121-122. A magyar író médiumok közül fontos megemlíteni Borku Mariskán kívül a Kistályán élt Nagy Jánosnét, aki a század elején ószanszkrít nyelven Napistenhez szóló imát írt le transzállapotban. Bányai Mátyás: Lét a negyedik dimenzión túl. Budapest, 1993. 62. A nagydobroni Szanyi Mikó Borbálát, aki vallási témájú „Igés fűzet"—ének tartalmát transz állapotban kapta és isteni eredetűnek tartotta. Sándor Ildikó: „És amíg imádkozék, megnyilatkozék felettem az ég". A túlvilág képzete egy paraszti bibliafrázisban. In.: Lélek, halál túlvilág. Vallásetnológiai fogalmak tudományközi megközelítésben, (szerk. Pócs Éva) Budapest, 2001.90.