Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6/II. Konferencia Pápán, 2002. június (Veszprém, 2004)

Napjaink vallásgyakorlata, vallásossága. Szakralizáció, deszakralizáció. Szórványosodás, szórványhelyzet, népesedési kérdések - S. Balázs Lívia: Vallási elemek egy népi gyógyász tevékenységében

Népi voltósossóg о Kárpát-medencében 6. Az 1925-ben a mélykúti tanyán született N.P.-né M.E-t, aki „Isten szolgájának, írnokának tartja magát, s az isteni üzeneteket sugallatként... kapja, és a homlokában érzékeli. Ezekből a szövegekből áll össze az írás, amelyekre mint... szent szövegekre hivatkozik." Lovász Irén: „ Az elme hallja, nem a fül." Egy asszony látomásainak antropológiai megközelítése. In.: Eksztázis, álom, látomás. Vallásetnológiai fogalmak tudományközi megközelítésben. Budapest-Pécs, 1998. 156. 4. Steingardné Tudás könyve tartalmilag leginkább a már említett Jane Roberts túlvilági üzenetek alapján írt műveihez hasonlít. „Seth-anyag néven kerültek be az ezotéria történetébe... az anyag és az energia, a tér és az idő, a valóság és a kauzalitás fogalmát, az emberi psziché struktúráját, a kozmogóniát, a valószínűséget, az isten foga Imát, a reinkarnációt stb fejtegetik." Viktor Farkas: Tények és talányok. Budapest 1994. 189. 5. A közvetítők, illetve az eltérítettek betegségeikből történő kigyógyítására, amelyet Thompson „misztikus gyógyításinak nevez (Thompson i.m. 159.), számtalan példa található az ufo-irodalomban. Kriston Ede Helena Gustavsson kapcsán megemlíti, hogy a Bika csillagkép egyik bolygójáról érkező látogatói „ képességeik bizonyítására a béna aszszonyt orvosainak legnagyobb megrökönyödésére meggyógyították. A világ leghíresebb ufo-dossziéi. i. m. 21. Edith Fiore, a betegségekből való váratlan felgyógyulást, mint a földönkívüliekkel történt találkozás egyik általános ismérvét jelöli meg. Fiore, Edith: Negyedik típusú találkozások. Budapest, 1993. 6. „Az automatikus írással történő üzenetközvetítés példa arra a folyamatra, amelyet közismerten channelingnek, vagyis valamilyen csatornán keresztül történő kapcsolatfelvételnek nevezünk. Az ember ennek során olyan tapasztalatokat ír le, amelyeknek valójában nincs is tudatában. Az is lehet, hogy ez az érzékelt dolog egy másik lénynek, aki az információadó szerepében van, a kisugárzása." Thompson i. m. 170. 7. A földönkívüliekkel a lakásban történt találkozások legtöbbjében feltűnnek a tanulmányban említett jelenségek. így az éjszakai váratlan felriadás, a vakító fénycsóva látványa, alacsony, nagy szemű humanoidok megjelenése, akik telepatikus úton kommunikálni kezdenek az észlelővel 8. „Az átlagos szürke 120-135 centiméter magas. Bőrük színe a világosszürkétől a sötétszürkéig tered és az emberi bőrrel ellentétben nem porózus szerkezetű. Fejük nagy és az áll felé erősen keskenyedő... a kissé mandulavágású szemek túlméretezettnek tűnnek. A kezek és a lábak túlságosan vékonyak, ami a nyakra is igaz. Otthonukként a Zéta Reticuli csillagrendszert említik." A világ leghíresebb ufó-dossziéi i. m. 133. 9. Az ufo-jelenség után „érzékelhető hatások közé kell sorolnunk a váratlanul gyógyító képességekkel rendelkező személyeket, illetve azokat, akik saját állításuk szerint mentális kapcsolatban állnak az idegenekkel." UFO. Látogatók (főszerk. Szűcs Róbert) Budapest, 1994. 152. 10. „Betegeket gyógyítsatok, poklosokat tisztítsatok, halottakat támasszatok, ördögöket űzzetek. Ingyen vettétek, ingyen adjátok. Biblia. Máté evangéliuma 10, 8. 11. Ági Mestere: tanítója, könyve diktálója, segítője a gyógyításban. „ így jelentkezek be, így kérem: Üdvözöllek kedves Mesterem! Behunyom a szemem és mindig befele kell beszélni, befele, magam fele. Aztán válaszol. De amikor így bejelentkezek, hogy például adjatok anyagot a könyvhöz, nem mindig kapok. Mindig megvan: most kérdezhetsz!" A misztikus irodalomban Mesternek, Vezetőnek nevezik azokat a magasan fejlett lényeket, akik befejezték karmikus ciklusukat, megtisztultak. Céljuk, hogy a földre leszületőket segítsék. Goldberg, Bruce: Előző életek, jövendő életek. É. N. 48. 12. Érdekes párhuzam, hogy Csíki Sándorné, jövendőmondással is foglalkozó halottlátó ugyancsak ezen a két napon fogadja a hozzá fordulókat. „A túlvilágon ezeken a napokon járnak a halottak... Kedden és csütörtökön is leginkább megfelelő a délelőtt. Má délután nehéz idehozni őket." Lengyel Ágnes: Halottlátó Lőrinciben. In.: Szentemberek — a vallásos élet szervező egyéniségei, (szerk. Barna Gábor) Szeged — Budapest, 1998. 197. 279